Hagymakupolás honfoglalás – így hívta Csáky Zoltán újságíró azt a jelenséget, hogy a román ortodox egyház a Ceaușescu-rezsim bukása óta ijesztő hévvel terjeszkedik Erdélyben, sőt, székelyföldi, színmagyar településeken is. Már ami a templomok építését illeti.
Aki Székelyföldre utazik, biztosan észreveszi az új ortodox templomok sokaságát a városokban, sőt, kisebb falvakban is. Például, ha valaki dél-Erdélyen keresztül veszi célba a térséget, Fogarason láthatja talán a legnagyobbat az úton. A 28 ezer lakosú, szociális és gazdasági gondokkal küzdő városban a templom aranyozott kupoláját, hatalmas méreteit sok helyi pazarlásnak tartja.
Kolozsvárott is van egy templom, amely nagy indulatokat kavart. Annyira a közbeszéd tárgya lett, hogy még Szőcs Petra költő is versbe foglalta. A Mátyás király városában született, Budapesten élő művész Román film c. versében így ír:
[…] arról beszélgettek, hogy a Cipariu téren
évek óta épül az ortodox templom,
és bár csak félig készült el,
a hívők mégis duplakeresztet vetnek előtte a buszon.
A Bocskai (románul Timotei Cipariu) téren épülő templom a versben foglaltakkal ellentétben nem ortodox, hanem görög katolikus, viszont valóban régóta, 23 éve építik, bár időközben a befogadóképességet 2500-ról 1500 főre csökkentették.
1990 és 2010 között négyezer templom épült Romániában, ami azt jelenti, hogy kétnaponta adtak át egy új templomot, amelyek között túlnyomó többséget képviselnek a görögkeleti (ortodox) szentélyek.
Szimbolikus területfoglalás
De miért építenek ennyi ortodox templomot Erdélyben? Sőt, magyar többségű falvakban, városokban? Részint, mert a kommunizmus idején a városba nagy mennyiségű munkaerő áramlott be, akiknek lakótelepet ugyan építettek, de templomot a Ceausescu-rendszerben nem. A templomépítés egyik eredője, hogy bizonyos helyeken kevés van belőle. Ha színmagyar, vagy magyar többségű területekről beszélünk, a szimbolikus területfoglalás az ok. A magyarok katolikusok, reformátusok, vagy unitáriusok, a románok viszont ortodoxok vagy görög katolikusok. Bukarestnek nincsenek ínyére a színmagyar területek, és a területfoglalás legkönnyebb módja az ortodox templomok építése, illetve ezek támogatása.
Sepsiszentgyörgyön, ahol a népesség több, mint háromnegyede vallja magyarnak magát, a második ortodox katedrális épül (ami a harmadik görögkeleti templom lesz a városban). A templom alapkőletételénél Ioan Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke azt nyilatkozta: több, mint egy évtized alatt százhúsz (!) ortodox templomot építettek vagy újítottak fel a két székely megye területén. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Hargita 82,9%-a, Kovászna 73%-a magyar, akik többségében katolikusak – érzékelhető a tendencia, hogy itt szimbolikus területfoglalás zajlik. Ez a jelenség Partiumban, ahol inkább kisebbségben, vagy szórványban van a magyarság, még végzetesebb lehet. Nagyváradon 27 ortodox templomot építettek a rendszerváltás óta
Megtörő lendület?
A hívek adományai ellenére nagyon sok ilyen beruházás megakad. Nagyváradon az említett huszonhét templom többsége még nem épült fel teljesen. Hasonló a helyzet Szatmárnémetiben is, bár ott csak hat görögkeleti templom építése kezdődött meg, de van olyan köztük, amely 15 éve épül.
A román kormány vallásügyi államtitkársága 2014-ben 144 millió lejjel (10 milliárd 80 millió forint), 2015-ben 180 millió lejjel (12 milliárd 390 millió forint) támogatta új templomok építését. Dacian Ciolos román kormányfő 2015 decemberében úgy nyilatkozott: 2016-ban nem fognak templomépítéseket közpénzből támogatni. Ugyanakkor a 3szek.ro információi szerint az ortodox egyház kolostort is magában foglaló szerzetesi központot és rekreációs épületet tervez felhúzni a háromszéki Kommandó és Kovászna falvakban, tehát az állami támogatás megszüntetése még nem tesz pontot a jelenségre.
Benesóczky László
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás