2017. 09. 30.

Hogyan tudom szeretni az ellenségemet?

A megbocsátás témát már sokszor boncolgattuk. A hogyantól kezdve az önmagunknak való megbocsátásig. De szeretni az ellenségemet? Tényleg képes vagyok rá, vagy csak álszenteskedek? Cseri Kálmán, nagy hatású református lelkész, fantasztikusan foglalja össze ezt a nehéz témakört.

“Szeressétek ellenségeiteket…, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai… “(Mt 5,44-45)

Jézus egy idézettel kezdi: „megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Ez azonban nem az Ószövetségből vett idézet, ott nincs ilyen gyűlöletre felszólító mondat, hanem az akkori torz gondolkozás szülötte.

Ezzel szemben folytatja Jézus így: „Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket…” Az őszinte ember ezt kérdezi: szépen hangzik, de ki képes rá?

Kit tekintünk ellenségnek? Aki az életharcban szemben áll velünk, aki rossz szándékkal, ártó indulattal közeledik, aki akadályozza terveink megvalósulását, nehezíti érvényesülésünket, zavarja nyugalmunkat.

hirdetés

Kinek vagyok én ellensége? Isten nemcsak a tetteink alapján minősít, hanem a szív szándékai alapján is!

És milyen szeretetről van itt szó? Nem arról, ahogyan az anya szereti gyermekét, egyik szerelmes a másikat, hanem ahogyan Isten szeret minket. Ennek az agapé szeretetnek a feltétele és forrása nem abban van, akit szeretnek, hanem abban, aki szeret. Oka csupán az, hogy a másiknál szüksége van rá. Ez nem a szív ösztönös mozdulata (mint a gyermek vagy a szerelmes iránti szeretet), hanem az akarat tudatos engedelmessége. Erre is érvényes Jézus szava: új parancsot adok nektek, hogy szeressétek egymást (Jn 13,34).

És mégsem keserves parancsteljesítés az ellenség szeretése, hiszen az, aki már Isten szeretetét megtapasztalta és befogadta, mintegy átengedi magán ezt a szeretetet. Erre csak Isten újjászületett gyermekei képesek. Ezért ez nem az ő érdemük vagy teljesítményük, hanem kiváltságuk.

Így olvassuk a folytatásban: „hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai”.

Azért szerethetjük ellenségeinket, mert „szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által” (Róm 5,5).

Miben áll ez a szeretet?

“Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.”(Mt 5,48)

Nem az tökéletes, aki bűn nélküli, hanem aki Isten szeretetével tud szeretni másokat. Ez a szeretet Isten gyermekeinek az ajándéka. Jézus mondja: ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, semmivel sem tesztek többet, mint a pogányok. Isten gyermekeinek azonban ezt a „többet” kell adniuk a világnak.

Ez a szeretet nem személyválogató. Isten „felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak”. Nem a személyes rokonszenv vagy ellenszenv dönt, hanem az ő példájának a követése, a tőle kapott szeretet továbbadása.

Ez a szeretet nem elmélet, hanem a hétköznapok gyakorlatában mutatkozik meg. Hogyan?

„…tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.” (Lk 6,27-28)

Áldani ezt jelenti: jót mondani. Tehát mondjunk jót arról, aki rólunk rosszat mond! Tegyünk jót azzal, aki nekünk árt! És imádkozzunk azért, aki bánt és gyűlöl!

A világ számára ez bolondság. De a hívő ember tapasztalja, hogy az ellenség gyűlölése és az érte való imádkozás egy szívben nem fér meg. Aki szabadulni akar a haragtól, kezdjen el imádkozni ellenségéért, és megszabadul.

Nem vezet-e képmutatáshoz, hogy ez a szeretet nem az érzelmekből fakad, hanem az akaratunk tudatos engedelmessége? Tehát hogy szívem szerint nem szeretem az illetőt, de úgy teszek, mintha szeretném. Szabad színlelni a szeretetet? Nem szabad. De szabad utat engedni Isten szeretetének. Szabad újra és újra félreállni annak útjából. Ez a hit harcának része. Szabad őszintén kérni: Istenem, én nem tudom szeretni ezt az ellenségemet, de szeretni akarom, add a te szeretetedet a szívembe!

István vértanú ugyanúgy imádkozott kivégzésekor, mint Jézus a kereszten: „Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt!” (ApCsel 7,60) Adatik tehát ez a szeretet az egyszerű hívőknek is.

 

 

Forrás: Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja – Áhítatok az év minden napjára, Harmat, Budapest, 2016.

Kép: pexels.com

Lelkiség
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás