2026.08.14.

„Ha én nem hagyom el Istent, ő sem fog engem elhagyni” – Gera Zoltán gyönyörű tanúságtétele

Rendkívül értékes és mély interjút adott nemrég Gera Zoltán korábbi kiváló válogatott labdarúgó nemrég az Egy Élet csatornának, ahol Keresztes Ilona kérdezte. Gera a gyermekei elnevezésétől kezdve, az apaságon át, a jegyességen keresztül egészen a házasság előtti tisztaságig számtalan témában fejtette ki véleményét – figyelemreméltó módon.

„Nagyon szerettünk volna már gyermeket”

Gera Zoltán számára a gyermekvállalás már a kezdetektől nagyon fontos része volt a házasságának. Felidézte azt a pillanatot is, amikor megtudta, hogy édesapa lesz.

„Nagyon szerettünk volna már gyermeket. Emlékszem, teljesen emlékszem, hogy hol voltam, amikor a feleségem először megcsinálta a tesztet, és hogyan mutatta meg. Ezt a pillanatot az ember nem felejti el. Ugyanúgy, amikor mentünk az első ultrahangra, izgatottan vártuk, hogy mit látunk majd. Meghallottam a szívdobbanást, és a feleségemmel eksztázisba kerültünk attól, hogy micsoda csoda: megfogant a kisbaba, és a feleségem méhében van.”

Első gyermekük, Hanna születése különösen emlékezetes maradt számára. A szülés több mint egy napig tartott, Gera pedig mindvégig felesége mellett maradt.

„Hanna lányom az első gyermekünk, ő nagyon lassan született meg. Több mint 24 órán keresztül tartott a szülés. A feleségem egy hős, még most is beleborzongok, hogy min kellett átmennie és milyen hosszú volt. Végig mellette voltam, nem is aludtam, mert éjjel történtek az események. Hála Istennek, egészségben megszületett Hanna – igaz, hogy a következő nap már edzésre kellett mennem.

Egyébként úgy volt megbeszélve, hogy mindenáron ott leszek a szülésnél. Az autómat az idegenbeli mérkőzésekre is mindig vitte egy stábtag, hogy ha esetleg meccs közben indult volna meg a szülés, akkor is beugorhassak az autóba. A feleségemmel az volt a megállapodásunk, hogy mindenképpen ott leszek mellette.

Angliában a család volt az első

A korábbi válogatott labdarúgó arról is beszélt, hogy Angliába kerülve számára meglepő volt, mennyire családközpontú szemlélettel találkozott a futballban.

„Amikor 2004-ben kikerültem Angliába, teljesen meglepődtem, hogy mennyire családbarát kultúrába csöppentem. Az első a család: ha valami van a gyerekkel, akkor nem kell edzésre menni. A szülés kapcsán sem nehezteltek soha, és nem helyeztek nyomás alá.

Tudták, hogy a család a legfontosabb, és ha ott rend van, akkor a futballista is jobban tud teljesíteni.

Ha egy apa nincsen rendben otthon, akkor az a teljesítményén is érződni fog. Vasárnap például nem volt edzés Angliában, mert az edző azt mondta, hogy az a nap a családé: töltődjetek fel. Nekem ez egy új dolog volt. Egy nagyon professzionális közegbe kerültem, mégis azt tapasztaltam, hogy a család mindennél fontosabb.”

Bibliai neveket választottak

Gera Zoltánék a gyermekeiknek is tudatosan választottak nevet. Mindhárom gyermekük bibliai nevet kapott: Hanna, Jonatán és Nátániel. Különösen fontos volt számára Jonatán története.

„Bibliai neveket próbáltunk választani: Hanna, Jonatán és Nátániel. Amikor udvaroltam a feleségemnek, már akkor mondtam, hogy ha lesz fiúgyermekünk, akkor szeretném, hogy Jonatán legyen a neve.

A Bibliában van egy fantasztikus történet Dávid és Jonatán barátságáról. Jonatánra szállt volna a királyi korona, de Dávid volt a kiválasztott. Jonatán ezzel tisztában volt, és ennek ellenére szerette Dávidot. Nem akart neki „betenni”, hanem a legjobb barátja volt, és támogatta, hogy ő legyen a következő király. Nagyon megfogott engem ez az önzetlenség, ez a különleges barátság és szeretetkapcsolat, ami közöttük volt.”

A gyermeknevelés kapcsán Gera arról is beszélt, hogy bár a szülő természetesen szeretné, ha gyermeke bizonyos tulajdonságokkal rendelkezne, idővel azt is észreveszi, hogy a gyerek a szülő hibáit is örökölheti.

„Az ember persze kíván valamit, hogy milyen tökéletes gyermeke legyen, de ahogy telik-múlik az idő, inkább azt látja, hogy bizonyos rossz dolgokban rám hasonlít, az én természetemre, aminek nem biztos, hogy az ember örül. De ő a fiam. Azért neveljük, hogy amikor felnőtt ember lesz, akkor a társadalom hasznos tagja legyen.

A gyermekeinket próbáljuk istenfélelemre nevelni – mindamellett, hogy szabad akaratuk van, ők fogják eldönteni, hogy követik-e Istent –, mi egy jó példát szeretnénk mutatni nekik. Egy olyan vonzó életet szeretnénk kínálni, amely megmutatja, hogy a keresztény élet nem szabályokból áll, hanem az életről szól: arról, hogy az ember jóban van Istennel, jó kapcsolatot ápol az embertársaival, és van benne szeretet.

Ha ezeket látják a gyermekek, akkor nem kell őket piszkálni, követik az utunkat és a jó dolgokat.”

Az életvédelemről: „Ami a nő méhében van, az egy élet”

A beszélgetés során szóba került az életvédelem kérdése is. Gera ebben a témában is egyértelműen fogalmazott.

Az a pici baba nem véletlenül az anya méhében van, azért van ott, hogy a legnagyobb biztonságban legyen. Nem véletlenül teremtette oda Isten az embert, hogy az anya méhében foganjon meg, és ott legyen az a védelem, amíg meg nem születik. Ami a nő méhében van, az egy élet. Óvni kell, hogy miután megszületik, majd szabadon eldönthesse, hogy mi lesz belőle.”

Gera szerint a gyermek megszületésének lehetősége különösen nagy érték azok számára, akik hosszú ideje vágynak arra, hogy szülővé válhassanak.

„Egy házaséletet élő embernek tudnia kell, hogy amit csinál, abból gyermeke foganhat, akinek joga van megszületni. Nagyon sok embert ismerek, akiknek nem lehet gyermekük, és szeretnének. Látom, hogy mennyien vágynak arra, hogy örökbe fogadhassanak.

Sok ember örömmel várná, hogy egy gyermek érkezzen közéjük. Arra bátorítom azokat, akik vacillálnak azon, hogy megtartsák-e a babájukat, hogy engedjék megszületni a gyermeküket. Több barátom, ismerősöm van, aki már örökbe fogadott gyermeket.

Látom, micsoda édes gyermekeket nevelnek, és milyen szeretettel veszik őket körül.”

„Isten képes minden sebet begyógyítani”

Gera Zoltán saját életében is megtapasztalta azt, amiről beszél. Hitének egyik legfontosabb alapja, hogy Isten szeretete képes megváltoztatni az ember életét. Ezt édesapja történetén keresztül is megtapasztalta.

„Isten üzenete embereken keresztül érkezik. Az embert Isten szereti, a maga képére és hasonlatosságára teremtette. Annyira szerette, hogy odaadta érte egyszülött Fiát, Jézus Krisztust. Ha az ember elfogadja Jézust megváltójának, akkor Isten képes minden sebet begyógyítani.

Ezt személyesen tapasztaltam, akár saját édesapám életében is, aki intézetben nőtt fel. Amikor viszont találkozott Isten szeretetével, annyira megérintette, hogy azonnal elfogadta ezt a hívást, és az élete megváltozott. Onnantól olyan felfogásban élt, hogy: „Van nekem egy szerető Atyám, aki beköti a sebeket, és be tudja tölteni az életemet ezzel a szeretettel.”

A saját megtéréséről és Isten szeretetének megtapasztalásáról is megrendítő őszinteséggel beszélt.

„Egy olyan szeretet töltött be, hogy azt mondtam: ilyen nincsen. Nem lehet szavakkal leírni azt az érzést, amikor megtapasztaltam, hogy Isten mennyire szeret engem. Csak zokogtam, amikor megtapasztaltam, hogy Isten valóságos személy, valóságos szeretet. Ezzel együtt egy olyan reménység jött az életembe – hiszen korábban azt gondoltam, már elrontottam mindent, nem csináltam semmit az életemmel –, hogy azt éreztem, minden rendben lesz. Leírhatatlan érzés és tapasztalat volt, amit azóta is többször átéltem.

Ezek olyan élmények az életemben, amelyek tovább repítettek a hívő életbe. Tudtam, hogy egy csodálatos jövő vár rám, mert megtapasztaltam Isten szeretetét. Ha nehéz helyzetben vagyok, akkor erre mindig visszaemlékezem: Isten valóságos személy, és ha én nem hagyom el őt, ő sem fog engem elhagyni.”

A tízparancsolat nem tiltás, hanem védelem

A hit gyakorlati oldaláról szólva Gera azt hangsúlyozta, hogy a bibliai parancsokat nem puszta korlátozásként látja.

„Isten nem szabályokban gondolkodik, nem valami rossztól akar megfosztani, amikor azt mondja a Tízparancsolatban, hogy „ne paráználkodj, ne törj házasságot, ne lopj”. Ez az emberért van.”

A házasságban pedig szerinte különösen fontos az a belső hozzáállás, amely akkor is hűséges marad, amikor a házastárs éppen nincs jelen.

„Számomra mindig az volt a legfontosabb, hogy amikor nem volt mellettem a feleségem, akkor is úgy viselkedtem, mintha mellettem lett volna. Úgy beszélgetek más hölgyekkel, úgy beszélgetek más emberekkel, mintha mellettem lenne. Ha így élek, akkor tudom, hogy nem kerülök bajba. Ketten vagyunk egyek, ezért ez egyáltalán nem okoz problémát. Ez nem azért van, mert kiváló ember lennék, hanem mert megismertem Isten szeretetét, és felfogtam, hogy mi a jó az embernek.”

A jegyességnek is fontos szerepe van

A beszélgetés végén a jegyesség és a házasság előtti tisztaság kérdése is előkerült. Gera szerint a jegyességnek nem pusztán szimbolikus jelentősége van: ez egy olyan időszak, amelyben a két ember még jobban megismerheti egymást, és fontos kérdéseket tisztázhat.

„Amikor a férj és a feleség összeházasodnak, akkor lesznek ketten eggyé. Van egy ismerkedési időszak, majd ezt követően egy jegyesség, amikor már jobban elköteleződünk. Ott már mindkettőnk kezén ott van a gyűrű, ami egy jelzés a külvilágnak, hogy már el vagyok jegyezve. Egy normális társadalomban ez azt jelenti, hogy a másik már nem közelít ilyen céllal, mert már „elkelt”.

A jegyesség alatt fontos kérdéseket kell átbeszélni. Például én mondtam, hogy sok gyermeket szeretnék, és azt is, hogy szeretnék külföldre menni majd futballozni. A jegyesség értelme, hogy az ember megismeri a másikat – kivéve szexuálisan –, és ha azt látjuk, hogy nem működik, akkor még ki tudunk belőle hátrálni.

Sokan mondják, hogy a házasság előtt szexuálisan is meg kell ismerni a másikat.

Ezzel nem értek egyet. Szerintem ez egy kibúvó, amit azért mondanak, hogy felszabadítsák a lelkiismeretüket.

Én meg vagyok arról győződve, hogy ez nem szükséges.”

Gera Zoltán megszólalásaiban így egy olyan életfelfogás rajzolódik ki, amelyben a család, a házasság, a gyermekek, a hűség és a hit nem egymástól elszigetelt témák, hanem egyetlen, egymással szorosan összefüggő értékrend részei.

A beszélgetés egyik legerősebb üzenete talán éppen az, hogy a hitet nem elméleti szabályrendszerként, hanem megélt tapasztalatként és olyan életformaként mutatja be, amely szerinte a családi kapcsolatokra és az emberi döntésekre is közvetlenül hatással van.

Borítókép - Fotó: Dreamstime
Szemle
hirdetés