Az egyházi törvénykönyv (továbbiakban: CIC) 1983-ban megnevezett 12 olyan tényezőt, amelyek a személyt valamilyen tulajdonsága vagy valamilyen körülmény alapján képtelenné tesz a házasságkötésre. Ezek a mai napig érvényesek. Vannak közöttük tisztán egyházjogi, illetve természetjogi akadályok. Az utóbbi alól nem adható felmentés, mivel természetes erkölcsi rendből fakad.
Korhiány
A CIC 1083. kánonja kimondja, hogy a férfi a betöltött tizenhatodik, a nő a betöltött tizennegyedik életéve előtt nem köthet érvényes házasságot.
Ez a mai világban már egyre elképzelhetetlenebb, ám amikor ez a kánon született, a különböző kulturális sajátosságokból fakadóan volt értelme ezt a kort meghatározni. Természetesen ez egyházjogi szempont. Magyarországon 18 évesnél idősebb, cselekvőképes férfi és nő köthet házasságot.
16 és 18 év közötti kiskorúak csak engedéllyel házasodhatnak. Az engedélyt a kiskorú állandó lakóhelye szerinti gyámhivatalnál szerezhetitek be.
A 2. §. azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a püspöki konferenciának joga van magasabb életkort megállapítani a házasság megengedett megkötéséhez. | |
Impotencia
Az 1084. kánon 1. §. szerint a megelőző és örökös közösülési képtelenség, akár a férfi, akár a nő részéről, akár abszolút, akár relatív, a házasságot természetéből kifolyólag érvénytelenné teszi.
Fontos tehát itt tisztázni, hogy a nemzési képtelenség nem, de a közösülési képtelenség akadályt jelent a házasságkötésben. Mivel ebben az esetben isteni jogi – vagy másnéven természetjogi – akadályról van szó, felmentés nem adható alóla.
Már a Teremtés könyvében ezt olvassuk: „s a kettő egy test lesz” – Ter 2,24
A házasság céljai között pedig szerepel – korábban ez volt az elsődleges – a gyermekek nemzése.
- §. Ha a tehetetlenség akadályát illetően kétség áll fenn, akár jogi, akár ténybeli kétely, a házasságot nem kell megakadályozni, sem kétség esetén semmisnek nyilvánítani.
3. §. A meddőség nem tiltja és nem is érvényteleníti a házasságot, fenntartva az 1098. kánon előírását.
(1098. kán. – Érvénytelenül házasodik, aki a házasságot olyan megtévesztéssel rászedve köti meg, amelyet a beleegyezés megszerzése végett követtek el, és amely a másik félnek egy olyan tulajdonságára vonatkozik, mely természeténél fogva súlyosan megzavarhatja a házastársi életközösséget.)
Kötelék
Az 1085. kánon 1. §. kimondja, hogy érvénytelenül kísérli meg a házasságot az, akinek korábbi házassági köteléke fennáll, még ha az a házasság nincs is elhálva. (A megkereszteltek közötti érvényes házasságot csupán megkötöttnek nevezzük, ha nincs elhálva; megkötöttnek és elháltnak hívjuk, ha a házasfelek egymás között emberi módon önmagában gyermek nemzésére alkalmas házastársi cselekedetet hajtottak végre, amelyre a házasság természeténél fogva rendelve van, és amelyben a házastársak egy testté lesznek. – 1061. kánon – 1. §.) 2. §. Bár az előző házasság – bármely okból – érvénytelen, vagy fel van bontva, mégsem szabad másikat kötni, amíg az előző érvénytelensége vagy felbontása törvényesen és biztosan nem igazolt. Ez természetjogi akadály, hiszen a krisztusi házasság felbonthatatlan. | |
Valláskülönbség
Az 1086. kánon 1. §. kimondja, hogy érvénytelen a házasság két olyan személy között, akiknek egyikét a katolikus egyházban keresztelték, vagy oda felvették, másika pedig nincs megkeresztelve.
- §. Ez alól az akadály alól csakis az 1125. és 1126. kánonban előírt feltételek teljesítése után adjanak felmentést.
(Vegyes házasságok esetén az 1125. kánon így fogalmaz: a helyi ordinárius az engedélyt megfelelő és észszerű okból megadhatja; de ne adja meg, hacsak nem teljesítik az itt következő feltételeket:
1. a katolikus fél nyilvánítsa ki, hogy kész a hittől való eltávolodás veszélyeit elhárítani, továbbá ígérje meg őszintén, hogy erejéhez képest mindent megtesz azért, hogy minden gyermeke a katolikus egyházban keresztelkedjen és nevelkedjék;
ezekről a katolikus fél által teendő ígéretekről a másik felet idejében értesítsék, hogy biztos legyen, hogy ő valóban tudatában van a katolikus fél ígéretének és kötelezettségének;
mindkét felet meg kell tanítani a házasság céljaira és lényegi tulajdonságaira, melyeket egyik fél sem zárhat ki.
(A püspöki konferencia feladata, hogy meghatározza mind azt, hogy milyen módon kell tenni ezeket a mindig megkívánt nyilatkozatokat és ígéreteket, mind pedig azt, hogy miképpen legyen ez a külső fórumon is bizonyítható, és hogyan értesüljön róla a nem katolikus fél. – 1126. kánon)
- §. Ha a felet a házasságkötés idején általában megkereszteltnek tartották, vagy ha a keresztelése kétes volt, a házasság érvényessége vélelmezendő az 1060. kán. előírása alapján, amíg be nem bizonyosul, hogy az egyik fél meg van keresztelve, a másik pedig nincs megkeresztelve.
(A házasságot jogkedvezmény illeti meg, ennélfogva kétely esetén a házasság érvényessége mellett kell állást foglalni, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik. – 1060. kánon)
- Szent rend
Az 1087. kánon kimondja, hogy érvénytelenül kísérlik meg a házasságot azok, akik szent rendben vannak.
- Fogadalom
Az 1088. kánon szerint érvénytelenül kísérlik meg a házasságot azok, akiket szerzetes intézményben tett nyilvános, örök tisztasági fogadalom kötelez.
- Nőrablás
Az 1089. kánon azt írja le, hogy egy férfi és egy olyan nő között, akit azért raboltak el vagy tartottak legalábbis fogva, hogy vele házasságot kössenek, nem állhat fenn semmiféle házasság, hacsak a nő később, a rablótól elkülönítve, biztos, szabad helyen, önként nem választja a házasságot.
- Bűntett
Az 1090. kánon 1. §. szerint, aki egy bizonyos személlyel való házasságkötés szándékával halálát okozza az illető személy házastársának, vagy a saját házastársának, érvénytelenül kísérli meg ezt a házasságot.
- §. Ugyancsak érvénytelenül kísérelnek meg házasságot egymással azok, akik fizikai vagy morális együttműködéssel egyikük házastársának a halálát okozták.
- Vérrokonság
Az 1091. kánon, 1. §. kimondja, hogy egyenes ágú vérrokonság esetében a házasság érvénytelen az összes akár törvényes, akár természetes felmenő és lemenő rokonok között.
- §. Oldalágon érvénytelen egészen a negyedik fokig bezárólag.
- §. A vérrokonság akadálya nem többszöröződik.
- §. Sohasem szabad a házasságot megengedni, ha az iránt merül fel bármilyen kétség, hogy a felek nem vérrokonok-e egyenes ágon bármelyik fokon vagy az oldalág második fokán.
Tisztán természetjogi akadályról van szó, amely alól nem adható felmentés, kivéve oldalágon, ahol a negyedik fok után már megengedett a házasságkötés.
- Sógorság
Az 1092. kánon kimondja, hogy az egyenes ágú sógorság bármely fokon érvénytelenné teszi a házasságot.
A megnevezés nem a ma ismert sógori viszonyra értendő, hanem abban az esetben, amikor a házastár meghal és ezáltal a házasság véget ér, az elhunyt egyenesági rokonaival nem köthető újra házasság.
- Köztisztesség
Az 1093. kánon alapján, a köztisztesség akadálya vagy olyan érvénytelen házasságból fakad, amelyben az életközösség már létrejött, vagy közismert, illetve nyilvános ágyasságból (=két személy közti folyamatos együttélés). A házasságot érvényteleníti egyenes ágon első fokon a nő vérrokonai és a férfi között, és megfordítva.
Ez az akadály hasonló a sógorságéhoz, ám ebben az esetben egy nem érvényes házasság az alapja.
- Törvényes rokonság
Az 1094. kánon szerint nem köthetnek egymással érvényes házasságot, akik között örökbefogadásból származó törvényes rokonság áll fenn egyenes ágon vagy az oldalág második fokán.
Ellenben a vérrokonsággal, ez törvényes rokonságból keletkezik.
hirdetés
