­

2025.06.10.

Egy kérdés, amely értelmet ad a legfurcsább bibliai történetnek is

Sokak számára a Biblia sötét, nehezen érthető részei elriasztóak lehetnek – de mi van, ha épp ezek a legmélyebb üzenetek hordozói? Ferenc pápa és Tim Keller gondolatai segítenek új szemmel olvasni a szöveget: lehet, hogy csak a jó kérdést kell feltennünk, hogy a legnehezebb történetekben is felfedezzük Jézus világosságát.
Schindler Zsófia pszichológus írását szemlézzük.

Talán a legnagyobb kihívás a Bibliával kapcsolatban, hogy megértsük azokat a szakaszokat, amelyek elsőre idegennek vagy akár ijesztőnek hatnak. Mit gondoljunk például Mózes harmadik könyvéről? Vagy a Bírákról? Mi értelme van egy égőáldozat leírásának vagy éppen annak, hogy valaki felnégyeli a feleségét? Ezek azok a történetek, amelyeket olvasva sokan érezhetik úgy, hogy a Biblia nem nekik íródott. Túl nehéz, túl bizarr, túl, túl, túl. Holott talán csak egy ügyes kérdés választ el attól, hogy világosan lássunk ott is, ahol most sötétben tapogatózunk.

Ferenc pápa és Tim Keller, avagy katolikus és protestáns megközelítések

Ferenc pápa Az evangélium öröme kezdetű apostoli buzdításában említ néhány kérdést, amelyet bibliaolvasás közben feltehetünk magunknak:

„Uram, mit mond nekem ez az írás? Mit szeretnél megváltoztatni az életemben általa? Mi zavar ebben a szakaszban? (…) Mi vonz benne?”

Ezek mindegyikén hasznos lehet elgondolkodni, ám ahogy azt tapasztaljuk is, az olvasmányunk nem mindig ad egyértelmű válaszokat. Ha pusztán amentén gondolkodunk, hogy hogyan hat ránk az Ige, túl sokszor érezhetjük azt, hogy lemaradunk valamiről, ami ott lapul a szövegben, ám valamiért mégsem férünk hozzá. Tágabb perspektívára van szükség.

hirdetés

Tim Keller, lelkész, író és a The Gospel Coalition egyik alapítója hangoztatta gyakran, hogy a bibliai történeteket – legyen szó Ó-vagy Újszövetségi írásokról – érdemes úgy olvasni, hogy közben Jézust keressük bennük. Mert hogy az Írások elsősorban róla szólnak. A Teremtéstől a Jelenésekig különböző könyvek, történetek és műfajok váltogatják egymást, ám a Biblia ettől még egy nagyon is egységes történet. Azért érdemes elsősorban Jézust keresni benne, mert ő az a vezérfonál, amely végighalad az írásokon.

Az ösztöneink persze nem erre vinnének. Többnyire tanulságot keresünk vagy éppen jótanácsot, amelyet az életünkre vonatkoztathatunk, és tény, hogy ezeket gyakran meg is találjuk az Igében. Máskor viszont nem. Például mi a tanulság abban, amikor a Bírák könyvében egy levita feláldozza a másodfeleségét, hogy mentse a saját irháját (Bír 19)? Válasszunk okosan párt? Ha ez a lényeg, akkor azt ki lehetett volna fejezni egy kevésbé bizarr történettel is. Ám ha azt kérdezzük magunktól, hogy hogyan mutat ez Jézusra, akkor elérkezünk egy mélyebb réteghez.

A Bírák könyve mint példa

A Bibliában a kontrasztok is jelentőséggel bírnak. Azaz minél gonoszabb egy cselekedet, annál inkább hív Isten arra, hogy hasonlítsuk össze az ő jóságával. Minél sötétebb egy történet, annál inkább fénylik mellette Krisztus világossága. Aki olvasta a Bírák könyvéből az imént említett esetet, az garantáltan felvonta a szemöldökét. S még ha nem is állítom, hogy más jelentést nem tudunk kihámozni a szövegből, keresztények számára a legfontosabb üzenete ez: amikor a levita odaveti a másodfeleségét a tömegnek, hogy kezdjenek vele, amit akarnak, kirajzolódik előttünk Jézus, aki ennek szöges ellentéte. Ő saját magát áldozza az egyházért (aki általában nőként, menyasszonyként jelenik meg a Bibliában pl. Ef 5,25-27). De látunk más kontrasztot is. Amikor a bántalmazást követően a nő holtan esik össze a levita küszöbén, a férfi parancsol neki, hogy keljen fel. Persze nem történik semmi. Hogyan is történhetne? Ám amikor Jézus parancsol, a halottak életre kelnek (Mk 5,41). Látod, mi történik, ha a megfelelő kérdést tesszük fel egy szövegnek?

Mint amikor egy ragyogó nyári napon besétálunk a sötét házba, először nem látunk semmit. A szemünknek időre van szüksége.

Ám, ha egy kicsit várunk és fókuszálunk, elkezdjük felismerni a berendezés körvonalait.

Fotó: Lőrincz-Schindler Dávid

De miért „jó” nekem, ha meglátom Jézust a szövegben?

Ahogy korábban utaltam is rá, sokszor úgy nyitjuk ki a Bibliánkat, hogy konkrét útmutatást várunk. Felismerni Krisztust egy történetben, nem tűnik annak. Azonban a látszat csal. Mert ez a fajta megközelítés talán nem segít eldönteni, hogy melyik munkahelyet válasszam, vagy ki legyen a párom, mégis: Isten egyre mélyebb ismerete az önismeretünk kulcsa is egyben.

Minél tisztábban látjuk őt, annál tisztábban látjuk magunkat és a világot is.

Ez pedig nem kis „nyereség” olyankor, amikor az információáradatban fogalmunk sincs, mi zajlik bennünk és körülöttünk.

Másrészről azt gondolom legalább ennyire fontos az, hogy a keresztény hitünkben eljussunk egy pontra, ahol azt is tudjuk értékelni, ami nem rólunk szól. Hogy tudjunk vágyni Istenre, egyszerűen azért, mert ő az, aki, anélkül, hogy a „hasznot” keresnénk benne. Ez a legnagyobb nyereség.

Schindler Zsófia

Borítókép - Fotó: Dreamstime.com
Egyéb
hirdetés