Magyarország katonai ordináriusa, Berta Tibor dandártábornok, tábori püspök felvételi beszélgetést hirdetett meg azok számára, akik elhivatottságot éreznek az áldozópapi hivatásra, és a Magyar Honvédségben katonalelkészként szeretnének lelkipásztori szolgálatot teljesíteni – jelentette be a Katolikus Tábori Püspökség.
A Katonai Ordinariátus – Katolikus Tábori Püspökség tábori lelkészeket toboroz: első körben egy felvételi beszélgetést hirdettek meg azoknak, akik a Magyar Honvédségben katonalelkészként szeretnének lelkipásztori szolgálatot teljesíteni.
„A katonák világában is arra hivatott az Egyház, hogy só, világosság és kovász legyen … melyekre Krisztus maga hivatkozott, hogy az emberek gondolkodásmódja és az intézményrendszer mind teljesebben a béke megteremtésére törekedjen” – mondta egyszer XVI. Benedek pápa a tábori lelkészi szolgálatról.
Mint írták a Katolikus Tábori Püspökség oldalán: „Hálát adunk mindennap az Aratás Urának, hogy gondviselő jósága az elmúlt 30 esztendőben mindig küldött olyan munkásokat közösségünkbe, akikben meg volt az a lelki és fizikai alkalmasság, készség és hajlandóság, hogy a katonapapok sajátos küldetésével végezzék az áldozópapság nemes szolgálatát a Magyar Honvédségben.
Azért fohászkodunk a Seregek Istenéhez, hogy ezúttal is küldjön közénk olyan tettrekész fiatalokat, akik teológiai tanulmányaik után a Katonai Ordinariátusban fogják megkezdeni lelkipásztori szolgálatukat.
Mindazoknak, akik meghallják szívükben Urunk hívását ehhez a számos szép és megannyi kemény kihívással teli, speciális lelkipásztori körülmények között végzett áldozópapi küldetéshez, azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy az ősi lovagrendekhez hasonló elvárásoknak és más alkalmassági feltételeknek is eleget kell tenniük (orvosi és pszichológiai vizsgálat, katonai alapkiképzés, 6 év teológiai képzés).
Ezek a követelmények a katonalelkészek fizikai és mentális állóképességét segítik, valamint nagymértékben gazdagítják a lelkipásztorkodásban való jártasságot, ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz, hogy a szentségi papi szolgálaton túl a lehető leghatékonyabban végezzék mindennapi lelkipásztori tevékenységüket a Magyar Honvédség alakulatainál, a többhónapos békemissziós külszolgálatok alatt, a különféle egyházi és honvédségi feladatokban, valamint az egyéni és közösséget érintő szükségletek közötti egyensúly megteremtésében.
Amint egykor Júdás Makkabeus „buzdította övéit, hogy harcoljanak vitézül és halálukig álljanak helyt a törvényekért, a templomért, a városért, a hazáért meg a polgárokért” (2Mak 13,14), a Katonai Ordinárius is szólítja mindazokat, akik hasonló buzgalommal és elkötelezettséggel kívánják szolgálni a mennyei és földi Hazát.”

Fotó: Katolikus Tábori Püspökség
A béke szolgálata a fegyverek között – mit csinálnak a katonalelkészek?
Sajátos életkörülményeik, valamint a számtalan megpróbáló kihívás miatt a Katolikus Egyház a kezdeti időktől értékesnek tartotta a katonákról való lelkipásztori gondoskodást. A katonapapok tevékenysége (az együvé tartozás erősítése; a sikeres szocializáció, az etikus, becsületes, kulturált magatartás kialakítása, az életkrízisek megoldása, a pszichés folyamatok gyógyítása, a depresszív állapot felszámolása) inspiráló erővel hatott a hadseregekre és az egyes katonákra küzdelmeik során, így a katonaság szinte minden időben igényelte a kereszténység erkölcsi értékeit és erőit. A tábori lelkészek számos esetben tudatosították az egyes történelmi korszakok katonáiban a nem evilági, felsőbb erővel és transzcendens dimenzióval való kapcsolat fontosságát, szükségességét, ugyanakkor hitük, tudásuk és szertartásaik révén, valamint személyes példájuk által is bátorították és erősítették a katonákat. Közülük az egyik legkiemelkedőbb személyiség
Kapisztrán Szent János, akit ma a táborilelkészek védőszentjeként tisztelnek.
Az állandó hadseregek korától a katonalelkészet megszervezése állami törekvés lett, mely – együttműködve a különböző egyházi-vallási felekezetekkel – a hadügyi kormányzatok feladata volt, létrehozva a haderőkben azokat a szervezeteket (apostoli tábori helynökség, majd katonai ordinariátus), melynek tagjai a katonaság lelki gondozását végezték.
A katonai ordinariátusok, ismertebb nevükön tábori vagy katonai püspökségek – mint egyházi alapítású és státuszú szervezetek – intézményesen nincsenek integrálva az egyes országok állami-katonai felépítésébe, ugyanakkor az ezekben szolgálatot teljesítő katonapapok/táborilelkészek mindennapi együttműködésben tevékenykednek a haderők tagjaival. A mindennapok feladatainak közös megélése adják meg lelkészek megszólíthatóságának lehetőségét, a bizalom légkörének kialakítását.
A katonákért végzett papi szolgálat a történelem folyamán mindig azonosságot mutatott az Egyház küldetésével, melyet Jézus Krisztustól kapott: „Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!” (Máté 28,19-20) Az egyes történelmi korok tábori lelkészei ennek a felhatalmazásnak lettek a „speciális végrehajtói”, de a jelen korban is a világ bármely pontján szolgáló tábori pap ez alapján végzi szolgálatát a katonák között.
A magyar katonák között szolgáló katolikus papok magától értetődő természetességgel vesznek részt a magyar honvédelem tevékenységében, különös gondot fordítva annak a jelenlétnek a szükségességére, amelyet Ferenc pápa megfogalmazott: „Ezt kérem tőletek: legyetek nyájillatú pásztorok, hogy érezni lehessen ezt rajtatok …éljetek a nyáj között”.

Fotó: Katolikus Tábori Püspökség
Korábban mi is írtunk a tábori püspöki szolgálatról. Mészáros László református lelkipásztor, protestáns tábori püspök elmondta: „A tábori lelkészi szolgálat olyan átfogó támogatási rendszer, amely segít a katonáknak megküzdeni a mindennapi kihívásokkal”. Feladataik közé tartozik segíteni abban, hogy a katona lelkileg is fitt legyen, ami ugyanolyan hangsúlyos, mint a testi edzettség. Egy olyan pluszt jelent, amely biztos erőforrásává válhat a katonának.
Mészáros László elmondta: ő elsősorban lelkipásztor, de katonává is kellett válnia. A magyar honvédségben a tábori lelkészek ugyanolyan testi és mentális megméretéseken vesznek részt, mint a katonák, együtt végzik a feladatokat. „Amikor a katonák azt látják, hogy a tábori lelkész ugyanúgy futja velünk 3200 métereket, és ugyanúgy nyomja velünk a fekvőtámaszt és a felülést, mint mások, az is egyfajta bizonyságtétel” – fogalmazott a tábori püspök. Kiemelte: a honvédek is nyitottabbá válnak a lelkipásztor felé, aki sorsközösséget vállal velük a mindennapi szolgálatukban. „Megszületik a szívükben egyfajta tisztelet felénk, lelkipásztorok felé, ez kapukat nyitogat, amit jó megélni” – mondta.
Forrás: Katolikus Tábori Püspökség, YouTube