„A mindennapjaim része, hogy esténként imádkozom” – Ember Márk

Ember Márk, akit sokan a Hogyan tudnék élni nélküled és a Futni mentem című filmből, illetve a színházi darabokból ismernek, nemrég a tévében megosztotta, hogyan vélekedik a hitről és milyen élmény vezette arra, hogy valóban van valami több, mint a látható.

Ember Márk színész ortodox kereszténynek vallja magát, miután az édesapja is átkeresztelkedett erre a hitre.

„Azért beszélek erről nehezen, mert volt már rá példa, hogy nyilvánosan elmondtam, hogy esténként szoktam imádkozni, és elindult a kommentáradat, hogy <<na, ez is visszaél a hitével, csak kirakatkeresztény>>.” Emiatt általában, ha a hitéről kérdezik, nem szokta kifejteni a gondolatait, hogy ő ezt hogyan éli meg, csak annyit mond el, hogy van hite.

Az Adom a napom című műsorban, amelyet Geszti Péter vezet, mégis kivételt tett a fiatal színész.  „Nekem a mindennapjaim része az, hogy esténként elmondok egy imát. Azért is, mert ezzel valahogy keretbe teszem a napomat, és azt érzem, hogy ez jó lezárást ad.”

hirdetés

Elmesélte azt is, hogy mikor erősödött meg a hite. „A Covid alatt én az Uzsoki utcai kórházban voltam önkéntes. Elvittek a halottasházba, és ott volt ez a rengeteg emberi test…ha nem tudtam volna, hogy ők halottak, akkor is ránézésre megmondtam volna, mert éreztem, hogy nincs bennük valami. Valami, ami több annál, mint hogy dobog a szívünk, folyik bennünk a vér és működik az agyunk. Valami, ami ebben a tokban ott van és elszáll.

Akkor, ott 100 százalékig biztos lettem benne, hogy van valami erősebb nálunk, ami összefog minket és összetereli ezt a sok lelket – én ezt Istennek tulajdonítom.”

A hit a hagyományok őrzését is jelenti is Ember Márk számára, aki félig szerb származású: édesanyja szerb, édesapja magyar. „Amikor mi januárban megünnepeljük a szerb karácsonyt és a szerb újévet, akkor mindig valamiféle kapcsolódást érzek a múlttal. Lehet, hogy ez patetikusan hangzik, de ilyenkor arra gondolok, hogy az őseim ezt csinálták száz évvel ezelőtt, én ezt csinálom minden január 6-án és azt szeretném, hogy az utánam jövők is ezt csinálják. Így valahogy összeér az idő.”

Forrás: Adom a napom/ Facebook