A rózsaszín különbözik a pinktől, és a katolikus egyházban gazdag szimbolikája van. Te tudod, miért épp ezt a színt viselik a papok a nagyböjti időszak egyik vasárnapján?
A papok az adventi és nagyböjti időszakban rózsaszín miseruhát viselnek egy-egy vasárnapon. Volt olyan pap, aki tréfásan megjegyezte: „Ez rózsaszín, nem pink!”. A kijelentés mögött van igazság. Az Egyház a pink színt nem sorolja fel liturgikus színként. Ennek oka a festékek történelmi elérhetőségének kérdése.
A pink szín, amely a vörös és a fehér alapkeveréke, a 17. századig nem volt széles körben elérhető, és használata a 19. és 20. században a mesterséges festékek megjelenéséig nem volt annyira népszerű.
A pinket állítólag az ókori Indiában és a császári Kínában, valamint a 18. századi európai társadalom felsőbb rétegeiben is viselték, ahol a társadalmi státusz szimbóluma volt, mivel az ilyen pazar ruhák festéséhez használt anyagokat drága közép-ázsiai és dél-amerikai expedíciókból importálták. Másrészt a katolikusok jól ismerték az Európában elérhető más természetes festékeket, így az egyház végül a rózsaszínt, latinul rosaceát írta elő.
A rózsaszín szimbolikája
A The American Ecclesiastical Review egyik 1910-es számában szóba kerül a rózsaszín kérdése, és az író elmagyarázza a rózsasszínt alkotó színek keveredése mögött rejlő szimbolizmus egy részét.
hirdetés„A bűnbánati út során az örömteli reménység érzésének színben való kifejezése a komor bíbornak a rózsa színéhez közelítő enyhülésének felel meg. A pontos árnyalat nem feltétlenül egyetlen fokozatú. A lila mint összetett szín a vörös és a kék kombinációjával jön létre. Minél mélyebb és erősebb a kék a keverékben, annál komorabb és sötétebb lesz a lila, míg minél inkább a tiszta vörös dominál a kombinációban, annál világosabb és ünnepibb lesz a lila. A vörös túlsúlya adja tehát a jellegzetességét annak a különleges színnek a szimbolikájához, amelyet advent és nagyböjt két vasárnapján használunk.”
Nem az áldozat, hanem az öröm jelképe
A vörös szín azonban nem dominálhat, különben túlságosan emlékeztetne a mártíromságra:
„De a piros, bár a bíborban dominál, nem szabad, hogy túlságosan hasonlítson a vértanúk ünnepein használt pirosra, mert nem a vértanúságot vagy áldozatot jelzi, hanem az örömöt. Ezért a választandó árnyalat egy világos halvány rózsaszín, mivel a fehér az öröm szimbolikus színe a liturgiában.”
Rózsaszín miseruhát tehát a papok nagyböjt 4. vasárnapján (Laetare vasárnap), valamint advent 3. vasárnapján (Gaudete vasárnap) vesznek fel. Ez a szín a bűnbánati időszak közepén egy kis öröm és felüdülés jelképeként szolgál. A lila, amely a bűnbánat színe, ilyenkor enyhül rózsaszínre, ami az öröm és a remény jele.
Forrás: Catholic Herald, Aleteia
