Imádság, böjt, jótettek és közösség. Ezek az alappillérei az egyre népszerűbb InTeam lelkigyakorlatnak. Ifjú papok indították el a kezdeményezést. Céljuk, hogy böjt idején is segítséget nyújtsanak a fiataloknak. A Katolikus krónika adását szemlézzük, amelyben értékes gondolatok hangazanak el a böjt lényegéről.
Lelkigyakorlatot indítottak fiatal papok InTeam néven, kimondottan nagyböjt idejére. „A név egy szójáték: egyrészt In Team, vagyis csapatban, másrészt egy olyan közeg, ahol az intimitást meg lehet élni, ami annyira fontos minden embernek. Azt tapasztaljuk a keresztény közösségekben, hogy amikor Jézusról beszélünk, akkor valóra válik, amit Szent Pál is ír, hogy ti, akik távol voltatok, Krisztusban közel kerültök egymáshoz” – mondta Csépányi Gábor, az Esztergomi Papnevelő Intézet sprilituálisa.
Riesz Domonkos, a Budapest-Kispesti Nagyboldogasszony Főplébánia káplánja hozzátette: „Egy közös kiránduláson-imádkozós programunkon megfogalmazódott bennünk, hogy szeretnénk a lelkigyakorlatok, az Exodus, a mindennapi lelki életünk tapasztalatain alapulva egy lelkigyakorlatos készületet csinálni fiatalok számára. Így született meg a tavalyi InTeam, amit 150-en végeztek el, és mivel jól sikerült, arra gondoltunk, hogy idén szélesebb körnek is megnyitjuk.” Mint mondta, minden gyakorlat azt szolgálja, hogy az az idő, amelyben szeretnénk teret adni Isten közeledésének, az valóban olyan idő és tér legyen, ahol ezt megengedjük Neki.
„Közösségre vagyunk teremtve. Én nem vagyok magányos harcos, aki mindennel meg tud küzdeni egyedül, hanem nagyon is érzem, hogy kellenek társak, olyan barátok, akikkel mindent meg tudok osztani, ami bennem van. A szeretetet nem tudjuk egyedül megélni” – hangsúlyozta Faragó András káplán. „Amikor próbálok magamba nézni, engedni az Urat, hogy alakítson, akkor
hirdetéssokszor szembe kell nézni a saját esendőségemmel, sötétségeimmel, félelmeimmel – és olyan jó, ha ezt nem egyedül kell megtennem.”
„Az imádság a lélek anyanyelve. Az a nyelv, ahogyan az Istenhez fordulunk, ahogy megengedjük neki, hogy magához emelje a lelkünket, szívünket. Ahhoz, hogy ez termékeny és valós legyen – mivel az ima nem rossz vagy jó, hanem valós vagy illúzió – érdemes megtalálni azt a módot, ahogy a másik személyhez, ez esetben Istenhez fordulunk” – mutatott rá Csépányi Gábor. A lelkigyakorlat során különböző imamódokat mutatnak be a résztvevőknek, hogy mindenki meg tudja érezni, melyik a saját „anyanyelve”, hogyan tud legjobban Istenhez kapcsolódni. A böjt lényege, hogy az imával foglalkozzunk, hogy több időt töltsünk Istennel.
„A böjtben vannak különböző lemondások, amelyek mind azt segítik, hogy egy kis hiányt készítsünk a szívünkben. Sokszor tapasztaljuk az életünkben, hogy nagyon szeretnénk Istennel találkozni, csak valahogy nem jut rá tér és idő. Ezért kiválasztottunk néhány olyan dolgot, ami segítheti az Istennel való találkozást. Ilyen az, hogy minden nap legalább hét órát alszunk; hogy édességet nem fogyasztunk; hogy drasztikusan csökkentjük a képernyőidőt; illetve péntekenként a szokott nagyböjti húsmentességen kívül azt kérjük a résztvevőktől, hogy egy étkezésnél vagy csak kenyeret és vizet fogyasszanak, vagy pedig zuhanyozzanak hideg vízzel” – sorolta Riesz Domonkos atya.
„A böjtnek a célja nem az, hogy fájjon. Nem az, hogy együtt szenvedjünk.
A böjt sokkal inkább a fókuszban segít, abban a letisztításban, hogy mindent lebontsunk, ami fal lehet köztem és az Isten között”
– mondta Faragó András.
Riesz Domonkos ehhez hozzátette, „azt reméljük, hogy ezek a hiányok, amiket kerítünk az életünkben, megnyitja a szívünket, hogy ezt a hiányt Istent tudja betölteni.
hirdetés
