,,A napok csak megtörténtek velem. Mentem dolgozni, egész nap robotolás, majd este fáradtan beestem az ágyba. Ilyenkor csak az olvasás rántott ki a mókuskerékből. Így talált rám Byung-Chul Han: A kiégés társadalma című könyve nyáron és a felismerés: ez így nem mehet tovább!” Zolek könyvajánlója ezúttal abban segít, hogy ne égjünk ki teljesen a hétköznapok dolgos teendői között.
Az idei év nyaráig azt hittem, hogy a kiégés az csupán egy úri hóbort, engem nem érhet utol. Naiv hit volt, bevallom. Ólomsúllyal indultak a napok, csak nyomokban tartalmaztak motivációt. Ekkor olvastam el Byung-Chul Han A kiégés társadalma című könyvét, mely kritikus elemzést nyújt a kortárs társadalomról, különös tekintettel a kiégés széles körben elterjedt jelenségére és annak az egyénekre és közösségekre gyakorolt hatásaira.
Han azt vizsgálja, hogyan járul hozzá a modern élet, amelyet a hiper-individualizmus, a kapitalizmus és a kimeríthetetlen termelékenység jellemez, a kimerültség és az elidegenedés érzéséhez. Nem ismeretlen érzések ezek számomra, az utóbbi egy év gyakori vendégei voltak a magánnyal együtt az életemben. A minap olvastam egy összefoglalót, amely alapján összeállítottam 10 pontban a könyv főbb mondanivalóit.
1. A kiégés kultúrájának felemelkedése: Han a kiégést a kortárs társadalom meghatározó jellemzőjeként azonosítja, ahol az egyének túlterheltek a termelékenység és a teljesítmény iránti követelmények miatt. A mindig többet és többet termelő, növekedést mindenek elé állító társadalom, az állandó teljesítménykényszer és fejlődés iránti igény mentális és fizikai kimerültséghez vezet.
2. A fegyelmezéstől a teljesítmény felé való elmozdulás: A szerző szembeállítja a múlt fegyelmi társadalmát, amelyet szabályok és külső ellenőrzés jellemzett, a mai teljesítményorientált társadalommal, amely az önoptimalizálást és a személyes sikert helyezi előtérbe. Ez az elmozdulás fokozott versenyt és nyomást eredményez, ami hozzájárul a kiégéshez.
3. Hiper-individualizmus: Han kiemeli a hiper-individualizmus térnyerését, amelyben az egyének kizárólagosan felelősnek érzik magukat sikereikért és kudarcaikért. Ez a gondolkodásmód elszigeteltséget szül és gátolja a közösségi életet, mivel az emberek úgy érzik, egyedül kell megbirkózniuk a problémáikkal, ami tovább súlyosbítja a kiégést.
4. A digitális technológia hatása: A könyv azt is vizsgálja, hogyan súlyosbítja a digitális technológia és a közösségi média a kiégést az „állandóan elérhető” kultúra megteremtésével. Az állandó összekapcsoltság információs túlterheléshez és elvárásokhoz vezet, megnehezítve az egyének számára a kikapcsolódást és a feltöltődést.
5. A teljesítménykényszer: Han a társadalmi elvárásokról is beszél, amelyek arra késztetik az egyéneket, hogy folyamatosan magas szinten teljesítsenek. Ha ezeknek az elvárásoknak nem tudnak megfelelni, az bűntudatot eredményezhet. Ez a nyomás önkizsákmányolási ciklust vált ki, ahol az egyének túllépik saját határaikat.
6. A szabadság illúziója: A szerző szerint a kortárs társadalomban a választási lehetőségek és a szabadság hangsúlyozása gyakran illúzió. Bár az egyének számos lehetőséggel szembesülnek, úgy érezhetik, hogy a „helyes” választás kényszere csapdába ejti őket, ami szorongáshoz és kiégéshez vezet.
7. A pihenés és a reflexió elhanyagolása: Han hangsúlyozza a pihenés és a reflexió fontosságát a mentális és érzelmi jólét érdekében.
Egy olyan kultúrában, amely a folytonos elfoglaltságot és termelékenységet dicsőíti, a pihenés szükségessége gyakran háttérbe szorul, ami a regeneráció hiányához és a kiégés fokozódásához vezet.
8. Közösség és szolidaritás: A könyv a közösség és a szolidaritás fontosságát hirdeti, mint a kiégés ellenszereit. Támogató kapcsolatok és kötelékek kiépítésével az egyének megoszthatják terheiket, és enyhíthetik az elszigeteltség és a nyomás érzését.
9. A lassúság visszaszerzése: A szerző egy kulturális váltást sürget a lassúság és a tudatosság felé. Az állandó tevékenység és teljesítmény iránti kényszer ellenállásával az egyének mélyebb jelenlétet és elégedettséget érhetnek el életükben.
10. A siker új értelmezése: Végül Han megkérdőjelezi a produktivitás és a teljesítmény által meghatározott hagyományos siker-fogalmat. Arra buzdít, hogy újraértelmezzük a sikert, amelyben a jólét, a kapcsolatok és a jelentőségteljes élmények előbbre valók a puszta eredményeknél.
Rengeteg gondolatban ismertem rá saját magamra, az életemre. Miközben e könyvajánlót írom, éppen két fontos megbeszélés között vagyok. Rohanok egyik helyről a másikra. Van ami még nem változott, de számos elmozdulás mégis történt, hogy a következő kiégésemet megelőzzem. Régóta vágyom a megérkezést, az otthonra találást az életemben, de ezt a történetet majd egy másik könyvajánlóba szövöm bele.
Most jöjjön 10 tipp, hogy én mit változtattam az életemben a könyv hatására:
1. Tarts rendszeres szüneteket! – Pihenésre szükség van, hogy megállj és feltöltődj, ez nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
2. Tanulj meg nemet mondani! – Ne vállald túl magad, tudd, hol vannak a határaid. (Nekem ez ment a legnehezebben, viszont minden “NEM” egyben egy “IGEN” is!)
3. Építs közösséget! – Erősítsd meg a kapcsolatokat másokkal, legyenek támogató közösségeid, akár egyházi közösség is.
4. Imádkozz rendszeresen! – Az ima segít abban, hogy lecsendesítsd az elmédet és összekapcsolódj Istennel, aki erőt ad a nehéz időkben.
5. Kerüld a digitális túlterhelést! – Korlátozd az online jelenlétedet, és ne engedd, hogy a digitális világ folyamatos elérhetősége kiégéshez vezessen! Ezt idén próbáltam ki először. Nagyon izgalmas kiszakadni az online tartalmak áradatából. Én példásul a felaszabaduli időmben többet olvastam!
6. Ne hagyd figyelmen kívül a pihenést! – Az állandó elfoglaltság nem erény, hanem a regeneráció hiányához és kiégéshez vezethet.
7. Légy türelmes magaddal! – Ne várj azonnali sikereket, fogadd el, hogy az életben nem mindig az eredmények határoznak meg.
8. Engedd el a tökéletességre való törekvést! – A tökéletesség kényszere csak növeli a stresszt. Isten szemében már értékes vagy!
9. Változtass perspektívát! – Fogadd el, hogy a siker nem a teljesítményben mérhető, hanem abban, hogy mennyire tudsz kapcsolódni másokhoz és Istenhez.
10. Tartsd szem előtt a végső célt! – Emeld fel a tekinteted a mindennapi kihívásokon túlra, és emlékezz rá, hogy az élet örök perspektívája a mennyország.
+1. Szerezz egy jó mentort! – Nekem rengeteget hozzáadott az életemhez, hogy jó szakmai mentorokat kerestem magamnak. Segítettek nem csupán a szakterületemben, hanem bölcsességük által észrevettem a kiégést megelőző jeleket és változtattam.
Byung-Chul Han A kiégés társadalma című könyve átgondolt elemzést nyújt a kortárs élet kiégéshez vezető tényezőiről. A hiper-individualizmusról, a technológia hatásairól és a pihenés elhanyagolásáról szóló felismerésein keresztül Han arra hív, hogy újragondoljuk társadalmi értékeinket és gyakorlatainkat. Közösségek építésével, a lassúság elfogadásával és a siker újradefiniálásával az egyének egy kiegyensúlyozottabb és teljesebb élet felé haladhatnak, ellensúlyozva a modern életet jellemző kiégést. Fontos, hogy a kiégést saját tapasztalatom szerint leginkább megelőzni lehet a 10 tanáccsal. Van azonban olyan szintje a kiégésnek, amikor már érdemes pszichológushoz, lelkigondozóhoz fordulni, aki segíteni tud túllendülni a nehézségeken. Ha elakadtál, ne félj szakemberhez fordulni!
Farkas Zolek