Az esküvőnk nem olyan volt, mint amire számítottam, hanem még annál is sokkal színesebb, izgalmasabb és tanulságosabb. Íme 5 olyan tanulság, amit aznap a szívembe zártam, és amit elhoztam a házasságunkba is.
A szeretet a legfőbb üzemanyag
Annyi szeretetet kaptunk az esküvőnkön, amit elképzelni sem tudtam előtte. Rengeteg ölelés, kedves szó, köszöntés. Éreztem és tudtam: nem üres gratulációkról van szó csupán, hanem őszinte szeretetről. Sokan könnyes szemmel jöttek oda hozzánk a prédikáció után, ez melengette meg a szívemet legjobban. Nemcsak a kettőnk boldogságának örültek, hanem megérintette őket Isten is, ahogy hallhatták az evangéliumot a minket összeadó lelkésztől.
Nem kell tökéletesnek lennie mindennek
Többen figyelmeztettek az esküvő előtt, hogy nem lesz tökéletes, készüljek fel rá. Én így is tettem, próbáltam elengedni tudatosan a maximalizmusom, és a késztetést, hogy minden úgy nézzen ki és úgy alakuljon, mint a csillogó hollywoodi romantikus filmekben. Az élet annyira más! Nem kevesebb, nem értéktelenebb, hanem pont ezekről a tökéletlenségektől emberi. Voltak hibák nálunk is, és nem mondom, hogy az adott pillanatban nem volt zavaró, de utólag jót nevettünk rajta, és ez a lényeg. Megtanultam, hogy nem kell annyira komolyan venni magamat sem. Épp ez ad rugalmasságot, lazaságot a házasságban is!
Meg kell tanulni elfogadni a segítséget
Sem nekem, sem a férjemnek nem a legnagyobb erősségünk, hogy kérjünk és elfogadjunk másoktól segítséget. Az esküvőnk előtti szervezés tökéletes gyakorlóterep volt, hogy ebben változzunk. Sokszor kellett a családtól, a barátainktól szívességet kérni, akik – meglepetésünkre – nem teherként élték meg mindezt, hanem örültek, hogy segíthetnek nekünk. Ez jó lecke, mert nyilván mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor akár fizikai, akár lelki segítséget kell kérni – és ez nem szégyen! Egymásra vagyunk utalva, Isten valamiért így találta ki.
A szeretteink a legjobb tükrök
Volt néhány ember, akiket felkértünk beszédet mondani, és zseniális volt mindegyik. Kiderült, hogy mennyire jól ismernek minket, és az erősségeinkkel és gyengeségeinkkel együtt szeretnek. De nemcsak a beszédekben, hanem több pillanatban azt éreztem, hogy a minket körülvevő emberek a legjobb tükrök, hogy meglássuk benne magunkat külön-külön és házaspárként is. Épp ezért fontos, hogy a házasságban se zárkózzunk be és figyeljünk csakis egymásra, hanem nyissunk mások felé, fogadjunk vendégeket vagy csak halljuk meg, ha valaki kívülről észrevesz valamit, amit tanulságként beépíthetünk az életünkbe.
A férjem a legjobb barátom
Az esküvőnkön is megerősödött bennem a tudat, hogy olyan férfit választottam életre szóló szövetségesemnek, aki nemcsak a párom, hanem egyúttal a legjobb barátom is. Mit jelent ez? Rengeteget tudunk együtt nevetni, néha akár heccelni egymást szeretetből, és ha történik valami fontos, a másik jut eszünkbe először, hogy felhívjuk vagy otthon megosszuk vele. Kell a pezsgés, a szenvedély, a kémia is, persze. De azt látom, hogy nem lehet csak erre építeni egy házasságot – jóban kell lenni egymással emberileg is.
+1: Isten mindenből ki tud hozni valami jót
A helyzet az, hogy nekünk egyáltalán nem volt könnyű az esküvőt megelőző időszak, és a nagy napon is fájt néhány ember hiánya, akik nem lehettek ott. Mégis egyértelművé vált, hogy ha Isten kezébe helyezzük a közös életünket, Ő minden nehézségben képes megmutatni a kegyelmét és a kedvességét. Bebizonyosodott újra, hogy tartva vagyunk. Ha csak egyetlen gondolatot viszel el magaddal ebből a cikkből, az legyen ez: bármilyen kilátástalan, sötét helyzetben is érzed magad, Isten nem feledkezett meg rólad, az Ő kezében vagy, és el fog juttatni oda, hogy Vele ünnepelj!
hirdetés
