Életének 92. évében elhunyt Jelenits István piarista szerzetes – írta meg a Piarista Rend Magyar Tartománya.
Dr. Jelenits István piarista atya, nyugalmazott gimnáziumi, főiskolai és egyetemi tanár életének 92., szerzetességének 70., papságának 65. évében 2024. szeptember 26-án rendtársai körében szentségekkel megerősítve csendesen elhunyt – olvasható a Piarista Rend Magyar Tartományának közleményében.
Temetéséről a későbbiekben adnak tájékoztatást.
Mint írták: „Rendtársunk 1932. december 16-án született Berettyóújfalun. A Budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. 1955-ben végezte el az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar szakát. 1955-ben lépett be a piarista rendbe, négy év múlva pappá szentelték, és teológiai doktorrá avatták.
1960-tól hittant, valamint magyar nyelvet és irodalmat tanított a kecskeméti, később a budapesti piarista gimnáziumban, egészen 2003-ig. 1965-től bibliai tárgyakat is oktatott a fővárosban a Kalazantinumban, a rend hittudományi főiskoláján, 2000-től pedig annak utódintézményében, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán. 1985–1995 között a piarista rend magyarországi tartományfőnöke volt.
1992-től éveken át tanított a gödi, illetve 1993-tól a váci piarista iskolában, később a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán is. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának esztétikatanára, tanszékvezetője volt, 2015 óta professor emeritus.
1993–1997 között az Országos Köznevelési Tanács, 1998-től 2003-ig a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. igazgatóságának tagja, 1995 óta pedig a Pilinszky János Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke volt.
Munkáját és szolgálatát számos kitüntetéssel ismerték el.”
Jelenits István több kiemelkedő könyvet is írt, amelyek a teológiai, irodalmi és pedagógiai kérdéseket egyaránt érintették. Legismertebb művei közé tartozik a Pilinszky János költészete című tanulmánykötet, valamint számos vallási és irodalmi témájú esszé és cikk.
Az egyik legszebb gondolatát szeretnénk idézni: „Embernek lenni nem adottság, hanem feladat. Nem készen születünk embernek, hanem azzal a meghívással születünk, hogy legyen belőlünk ember.”
Jelenits István haláláig aktív maradt, munkájával és életpéldájával számos embert inspirált, mind az oktatás, mind a hit terén.
hirdetés
