A gyermekáldás elmaradása általában komplex megközelítést igényel. Miért elengedhetetlenül fontos szereplője a kivizsgálásnak, gyógyításnak az endokrinológus? Mik a lehetőségei egy párnak ma, Magyarországon, ha termékenységi problémákkal küzd, de nem szeretne asszisztált reprodukciós eljárásokban részt venni? Mi a különbség a lombik és a termékenységet helyreállító orvoslás között? A Katolikus Szeretetszolgálat „Természetes gyermekáldás” projektjének keretében az elmúlt évek során több olyan orvos továbbképzésére sor kerülhtett, akik a természetes fogamzás elősegítésével gyógyítják a meddőséget, valamint a cikluszavarokat. Az ilyen szemléletű orvosok és cikluskövetési oktatók teljes listája megtalálható a cikluskovetes.hu oldalon. A termékenységtudatosság hete alkalmából a közéjük tartozó Dr. Kiss-Vizer Anna endokrinológussal készült beszélgetést osztjuk meg veletek.
Dr. Kiss-Vizer Anna a Gólyafészek Rendelő és a Keresztény Családi Centrum munkatársa, szakterülete a cikluszavarok és termékenységi problémák kivizsgálása és a gyógyítás legújabb lehetőségei. Szívügye a cikluskövetés – ő maga a FEMM Health módszer oktatója is – és gyógyító munkája során az oki orvoslás protokolljait követi. Hívő szakember, aki évek óta foglalkozik meddőséggel küzdő párokkal, de sokat tesz a fiatalok körében felmerülő cikluszavarok gyógyításáért is.
Ha elmarad a gyermekáldás, a párok először nőgyógyászhoz fordulnak. Mivel foglalkozik az endokrinológus, miért érdemes endokrinológussal is konzultálni a meddőségi problémákkal kapcsolatban?
A gyermekáldás elmaradása általában komplex megközelítést igényel. Az endokrinológus a hormonrendszer egészségének szakorvosa. Sokan nem is sejtik, hogy a női meddőségi problémák 80%-a hormonális eredetű. Mivel a termékenységi hormonokhoz sok köze van a nőgyógyászoknak is, így bizonyos mértékben ők is rálátnak az endokrinológiára, de tulajdonképpen ez nem az ő kifejezett szakterületük, így korlátozottabb a tudásuk és a lehetőségeik. Fontos lenne tehát, hogy a nőgyógyászati vizsgálatot endokrinológiai konzultáció is kövesse – így hatékonyabb lehet a gyógyítás.
Volt egy betegem, akit 2 év sikertelen próbálkozás során már nagyon alaposan kivizsgáltak a nőgyógyászok, ismeretlen eredetű meddőséget állapítottak meg és lombikra küldték volna – ekkor azt a tanácsot kapta, hogy érdemes a már meglévő laboreredményeivel endokrinológust is felkeresni. Nála autoimmun pajzsmirigy-gyulladás, kis mértékű prolaktineltérés, enyhe inzulinrezisztencia is zavarta a termékenységet. Nagy öröm volt, amikor mindössze 3 hónapnyi megfelelő diéta és személyre szabott gyógyszeres terápia mellett természetes úton megfogant, ma pedig már meg is született a várva-várt babájuk.
Melyek a leggyakoribb hormonproblémák, melyekkel a babára vágyók között manapság a munkája során sokszor találkozik?
Ahogy említettem is, a női terméketlenség hátterében mintegy 80 %-ban endokrinológiai probléma is jelen van – ezek rendkívül sokfélék lehetnek, gyakran nem is csak egyetlen diagnózis érinti a nőt. Leggyakrabban a pajzsmirigyhormonok eltérései, a magas prolaktinszint vagy az inzulinrezisztencia okozza a foganás elmaradását. Ezek elsősorban endokrinológiai kivizsgálást és kezelést igénylő állapotok. Szintén nagyon gyakori a PCOS, mely esetén ideális esetben nőgyógyásznak és endokrinológusnak kellene nagyon szorosan együtt dolgoznia a termékenység helyreállítása érdekében, de az endometriózisnak szintén lehetnek komoly endokrinológiai vonatkozásai. Összességében tehát a meddőség összetett probléma, ami olyan komplex megközelítést igényel, melyben fontos szerep jut az endokrinológusnak is.
Az ilyen diagnózisok, laboreltérések vagy az ovuláció hiánya nem jelenti azt, hogy csakis lombik eljárás során foganhat gyermeke a párnak.
Ezek a betegségek megfelelő gyógyszeres terápiával és életmódbeli változtatásokkal többnyire meggyógyíthatóak, a termékenység helyrehozható, így természetes úton jöhet a kisbaba.
Tehát személyre szabott gyógyszeres terápiát és életmódbeli tényezőket szokott javasolni a betegeinek – mindkettő kellhet és fontos?
Gyakran tapasztaljuk orvosként, hogy a hozzánk fordulók inkább gyógyszert kérnek – mondjam meg, mit, mikor, mennyit vegyen be, hogy babája lehessen. A fent említett hormonális problémák nem csak a termékenységünket érintik – a meddőség csak egy tünete a betegségüknek, de valójában az egész női szervezet nem működik ideálisan. Ha valaki babát szeretne, fontos szempont az is, hogy a kis megfoganó, nagyon sérülékeny élet milyen környezetben kezd növekedni – mennyire egészséges az anya és az apa? A szülők egészségének javítása hozzájárul a foganó gyermek egészségéhez – az életmódbeli változások tehát ezért is elengedhetetlenek a családtervezéshez. Ne felejtsük, az életmódon gyógyszerekkel nem tudunk javítani – csakis változtatásokkal, jó szokások kialakításával. Ez természetesen komoly erőfeszítést igényel, de megéri komolyan venni. (Aki még nem tervez babát, annak is jó szívvel ajánlom az életmód rendezését saját jólléte, egészsége érdekében is.)
Meddőség esetén kulcsfontosságú a komplex, holisztikus megközelítés. Az életmódbeli tényezők rendezése az alap az ilyen megközelítésű gyógyításban. Ha a testmozgás, az egészséges táplálkozás, alvás, stresszkezelés rendezve van, igazán csak akkor tud a gyógyszeres kezelés is hatni. (Sőt, vannak bizonyos nehézségek – mint például az inzulinrezisztencia – , melyeken pusztán csak gyógyszerekkel nem is tudnánk segíteni.) Az életmód és a személyre szabott gyógyszerelés tehát ugyanolyan fontos, többnyire mindkettőre szükség van. Természetesen minden esetben egyéni javaslatot igényel – tehát semmiképpen sem internetről “levadászott” diéta és életmódtanácsok fogják megoldani az egészségügyi problémákat. Alapos kivizsgálás után fontos mérlegelni, kinél mennyire súlyosak az eltérések és mennyi időnk van a problémák rendezésére (hiszen tudjuk, hogy 35 éves kor felett erőteljes csökkenő tendenciát mutat a női termékenység).
Mit javasol a keresztény pároknak, ha nem jön a baba?
Akár keresztény az illető, akár nem, én kiindulásként mindig azt javaslom: tanuljanak meg egy nyákmegfigyelésen alapuló cikluskövetési módszert (Creighton módszert vagy a FEMM-et éppen erre dolgozták ki). A nőknél az ovuláció (és nem a menstruáció!) az egészség jele, ezért fontos mindig tisztában lenni vele, hogy vajon minden rendben van-e a termékenységünkkel. Ha nincsen ovulációnk, vagy eltéréseket tapasztalunk a ciklusunk során, akkor célszerű hamar orvoshoz fordulni. Egy jól vezetett ciklustáblázat diagnosztikus értékű lehet, segítheti a meddőségi problémák mielőbbi felismerését és okainak megtalálását.
Első lépés tehát a cikluskövetés. Erre épülhet a nagyon alapos nőgyógyászati és a hormonális kivizsgálás. A mi szemléletünk szerint a meddőség nem diagnózis, hanem tünet – egy vagy több egészségügyi probléma tünete. Feladatunk megtalálni, mi okozza a gondot, és meggyógyítani, így a termékenység helyreállhat. Ezt nevezzük összefoglalóan termékenységet helyreállító orvoslásnak, vagyis RRM szemléletnek (RRM – Reproductive Restorative Medicine). Több protokollja létezik a világon, itthon már a NaPro Technológia, a FEMM Health és a Neo Fertility protokolljaiban jártas orvosok elérhetőek. A Katolikus Szeretetszolgálat „Természetes gyermekáldás” projektjének köszönhetően az elmúlt öt évben több magyar orvos kollégával színvonalas külföldi képzéseken sajátíthattuk el ezt a tudást és szemléletet, de 100 cikluskövetési oktató képzése is megvalósulhatott, akik a munkánkat segítik. (Ezen szakemberek elérhetőségei megtalálhatóak a https://cikluskovetes.hu/modszerek#oktatok-es-orvosok oldalon.)
Az RRM szemléletben azért alapvető fontosságú a cikluskövetés, mert segít felismerni a kóros állapotot, segít jókor végezni a vizsgálatokat, a gyógyítási fázis során pedig azt is megfigyelheti a nő, ahogyan a ciklusképe rendeződik, innen láthatja, hogy a terápia eredményes és jó irányba halad. Hogy pontosan mire jó a cikluskövetés, mit tudhatunk meg belőle és mi a tudományos alapja, hogyan működik, arról mostanság készítettünk egy online elérhető, bővebb ismertető előadást – tájékozódásképp érdemes lehet megnézni az érdeklődőknek.
Végül nagyon fontosnak érzem hangsúlyozni ennél a kérdésnél, hogy időt kell adni annak, hogy az RRM terápiának köszönhetően a termékenységi folyamatok helyreálljanak. Ez sosem egyik ciklusról a másikra történő változás!
Mi a különbség az RRM és a lombik között?
A céljuk azonos: elősegíteni a gyermekáldást. De mégis nagyon alapvető különbségek jellemzik a két eljárást. A lombikeljárásban az ovuláció gyógyszeres kiváltása és minél több, akár 10-15 leszívható petesejt egyidejű érésének a serkentése lényeges lépés. Ilyen petesejtből egy természetes ciklusban csak 1-2 érne meg, tehát az élettaninál nagyobb dózisban kell szintetikus hormonokat adni a nőnek a stimuláció során, így túlműködő állapotra sarkallni a petefészket.
A leszívott petesejteket ezután egyesítik a leadott spermiummintából kinyert hímivarsejtekkel, így laboratóriumi körülmények között fogannak az új életek, akik az anyai szervezeten kívül töltik fejlődésüknek nagyon korai szakaszát. Néhány embriót – vagyis kisbabát – aztán beültetnek az anyaméhbe, de a többiek sorsáról a szülőknek kell dönteni – lefagyasztják későbbi beültetésre, felajánlják kutatási célokra vagy lemondanak róluk? Minderre képes az orvostudomány, de komoly etikai kérdéseket vet fel, hogy amit megtehetünk, valóban jó-e, ha megtesszük? Ha az erkölcsi kérdéseket nem is nézzük, pusztán az endokrinológia oldaláról közelítünk a kérdéshez: a lombikeljárás nagy hormonadagjai komolyan beleavatkoznak a női szervezet működésébe, ami jelentős rövid- és hosszútávú egészségügyi kockázatokkal jár az anya számára.
A jelen rendszerben a lombikeljárások feszített tempója miatt többnyire még ha kap is diagnózist a pár, azaz megtudhatja, miért nem fogant eddig gyermekük – de a gyógyításra és az azt követő természetes foganásra általában nem szánnak időt. Így tehát ha fogan is baba és sikeres a beültetés, gyakran nem az egészséges édesanya szervezetében folytathatja a laborban megkezdett életét – ez tehát a születendő gyermeknek sem ideális helyzet.
Ehelyett az RRM erkölcsileg is, egészségügyileg is sokkal jobb megoldást kínál, éppen ezért hatékonyabb is
– viszont hosszabb folyamat, és sajnos még nem elég széleskörűen elterjedt.
Az RRM protokollok elsődleges célja az ovuláció helyreállítása – azáltal, hogy meggyógyítjuk a hátráltató, megzavaró problémákat. Ha ez nem elég sikeres, akkor az RRM orvos is stimulálhatja a petefészekműködést, de nálunk mindig csak az a cél, hogy 1 jól megérett petesejt legyen, ezért mi a hiányzó hormonokat pótoljuk és a természetes működésben támogatjuk a reproduktív szerveket. Az így megérő és ovuláció során kilökődő petesejtet aztán a szexuális együttlétnek köszönhetően a spermiumok megtermékenyíthetik a természet rendje szerint, és megfoganhat egy új élet. Ez a gyógyítás olyan formája, mely az egyház erkölcsi tanításának megfelel, hiszen a gyerek a szülők szexuális együttlétéből fogan, ennek köszönhetően tiszteletben tartja a megfoganó baba emberi méltóságát és a házaspár, valamint a házasélet méltóságát is.
Az sem utolsó szempont, hogy az RRM-ben építünk a cikluskövetésre – a nőnek legyen tudása arról, hogy mi történik a testében, mi az ovuláció, hogy jön létre egészségesen a szervezetben, miért gondoljuk a táblázata alapján, hogy probléma van ezzel. Ez a nőknek sokkal tudatosabb hozzáállást ad, illetve a táblázatot vezetve a terápia sikerességét is nyomon követhetik. A lombik ennél mechanikusabb út, ahol embriók létrehozása és beültetése révén igyekeznek elérni a gyermekszületést.
A mi célunk a peteérés helyreállítása, olyan közeg létrehozása, ahol spontán létrejöhet a várandósság – minden lehetséges eszközzel gyógyítunk, de sosem helyettesítjük a természetes foganást.
Van egy nagyon elgondolkodtató interjú is a lombik-RRM témájában, ahol egykori, már megtért lombikos orvos saját tapasztalatai alapján mutatja be a két eljárás különbségeit, jó szívvel ajánlom elolvasásra!
Hová fordulhat egy érintett pár a termékenységi problémák RRM szerinti gyógyítása érdekében?
https://cikluskovetes.hu/modszerek#oktatok-es-orvosok oldalon megtalálhatóak az RRM protokollokban jártas magyar orvosok magánrendeléseinek elérhetőségei, de nagy örömünkre már két TB alapon működő intézményben is segítséget kaphatnak a párok:
A SOTE Asszisztált Reprodukciós Centrumában – tehát a “lombikközpontban” – kb 2 éve indult az RRM szakrendelés, más néven Természetes Gyermekáldás ambulancia. Ez az RRM szemlélet elveit igyekszik ötvözni a magyar állami egészségügyi ellátás lehetőségeivel. Ide a 38 évnél fiatalabb házaspárokat várják, akik már ciklustáblázattal érkeznek – tehát először cikluskövetési oktatóval dolgoznak 2-3 hónapig, majd az oktatójuk jelentkezteti be őket az orvosi kivizsgálásra.
A másik hely már régebben működik, ide ciklustáblázattal vagy anélkül is érkezhetnek a párok: a Budai Irgalmas Kórház Keresztény Családi Centruma beutaló és életkori megkötés nélkül fogad minden hozzájuk fordulót. Hadd mondjam el, hogy a centrum vállalja azon fiatal nők kivizsgálását is, akik még nem szeretnének babát, de cikluszavart tapasztalnak és szeretnének fogamzásgátló tabletta helyett oki terápiát a problémáikra. Azért fontos a cikluszavarok korai felismerése és gyógyítása, mert ezek a zavarok később többnyire meddőséghez vezetnek, ha nem gyógyítják meg, vagy ha fogamzásgátló tablettával kezelik.
Az RRM reményt adhat lombikos kudarcok után is?
Az a tapasztalat, hogy bár a pár bekerült a lombikfolyamatba, a pajzsmirigyműködés, a prolaktin vagy a cukorháztartás még nincs megfelelően rendezve. Ezeket endokrinológiai problémákat nem vizsgálták ki elég alaposan – enélkül pedig valóban nagyon nehéz a megfoganás, nemcsak spontán, hanem mesterségesen is. Illetve az is fontos szempont, hogy a lombikeljárásban kisebb szerep jut az életmódbeli változtatásoknak és az időnek – ezt úgy kell érteni, hogy nincs idő kivárni például, hogy valaki fogyjon 10 kg-t, megfelelő diétára álljon át… Mindig felhívom a pácienseim figyelmét, hogy ha terápiát javasolok egy problémára, akkor ez még nem tud hatni azokra a petesejtekre, melyek 2 hét múlva megérnek – hanem legkorábban csak azokra, amik 10-12 hét múlva lépnek majd be az ovulációs folyamatba. Ha ezt a 3 hónapot nem várjuk ki, az érésnek induló petesejt még nem élvezheti a terápia jótékony hatását, így pedig a siker esélyeit rontjuk. A lombikközpontok feszített működési protokolljai mellett sokszor nincs idő ennyit várni. Arról viszont jó nemzetközi tapasztalatok vannak már, hogy az RRM protokollok eredményesebbek az asszisztált reprodukciónál, és sikertelen lombikprogramok után is reményt adhatnak a párnak. Hadd ajánljak ezzel kapcsolatban is egy rövid előadást gondolatébresztőnek.
Hívő szakemberként ha egy fontos dolgot javasolhatna a meddőséggel küzdő pároknak, mire hívná fel a figyelmüket?
Bár ez nem annyira endokrinológiai kérdés, de mégis kulcsfontosságúnak tartom: Merjenek lelki segítséget és pszichés támogatást kérni ebben a nehéz időszakban! Szerintem az a legnehezebb része a meddőségi problémák gyógyításának – főleg, ha összetett probléma áll fenn – ,hogy a szervezetnek időre van szüksége a gyógyuláshoz, a termékenység helyreállásához. A türelmes várakozás és kitartás elengedhetetlent, mert sokszor nem 2 hónappal a terápia megkezdése után fogan meg a várva-várt kisbaba, hanem hosszú hónapokat kell várni a pozitív tesztre. Sokat jelenthet, ha ilyenkor megfelelő mentális segítséget is kap a pár. Vannak már erre szakemberek – az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Anna-Joachim programja és a meddőségi szaktanácsadó képzésének szakemberei is segíthetnek ebben. A Keresztény Családi Centrum kivizsgálási folyamatában minden párnak felajánljuk a pszichológussal történő pár- vagy egyéni konzultációs lehetőséget, amit a visszajelzések alapján nagyon hasznosnak tartanak a betegeink. Hisszük, hogy azzal is a gyermekáldás felé segítjük a pácienseinket, ha lelkileg támogatjuk őket ezen a nehéz úton – mindenkit bátorítok, hogy merjék elfogadni, sőt merjék kérni ezt a fajta segítséget is. Sokat jelenthet!
Makkné Kende Adrienn
A cikk a Katolikus Szeretetszolgálat és a 777blog.hu között létrejött együttműködés keretében készült.
hirdetés
