Mindannyian keressük a boldogságot, de rossz helyeken, rossz módon kutatva sokszor nem leljük. Hol találhatunk rá mégis? Talán azon lenne érdemes elgondolkodnunk, hogy milyen korábbi helyzetekben éreztük igazán boldognak magunkat. Bagdy Emőke a Kossuth Rádió reggeli adásában beszélt a témáról ma, a boldogság világnapján.
“A boldogság szubjektív élmény, nincs két egyforma boldogság, ahogyan maga az ember is páratlanul egyedi példánya az univerzumnak” – kezdte meg gondolatmenetét az ismert pszichológus. “Hogyan lehet mégis általánosíthatóan boldogságélményről beszélni?”
Bagdy Emőke szerint sokszor félrevezetnek bennünket az olyan jellegű kérdések, mint hogy mitől vagy boldog?, mi tesz boldoggá?, mert sokan az anyagiakat nevezik meg válaszként. “Eldologiasodott világunkban a tárgyak, a tulajdon, anyagiak, a pénz birtoklása feletti örömérzés képes elhitetni, hogy az a boldogság, ha hatalmunkat a birtoklás mámorában kiterjeszthetjük, és általa hatalmat nyerhetünk mindenki más, mindenek felett.” Ahogy Jézust is érte kísértés, minket, embereket is megkísért a pénz bűvölete, birtoklásának vágya. “Noha tapasztaltuk, tudjuk, hogy minden vagyon elvész, minden pénz elveszíthető, hogy ami tárgyiasult érték az veszendő, és vele bukik az ember, ha anyagi értékein át határozza meg önazonosságát. Ki is ő a világban? Pénzével együtt megy veszendőbe homokvárra épített identitása. Abban a konzumkultúrában, amiben ma élünk, ez történik. Az anyagiakat, tárgyakat szeretjük, és a szellemieket, az embert használjuk. Oly annyira, hogy kihasználjuk, felhasználjuk, s kidobjuk, mint elhasználtat.
Pedig fordítva kellene lennie: szeressük az embert, és szolgáljanak a tárgyak, legyenek a hasznunkra, legyenek életminőségjavítók az anyagiak, dologiak.”
A pszichológus szerint, ha azt kérdést teszed fel magadban, hogy mikor voltam boldog?, nagy valószínűséggel egyik szeretteddel való közös időtöltés élménye jut eszedbe. “Ne csodálkozz, hogy akarva-akaratlanul egy olyan szeretetkapcsolat emléke bukkan fel, amelyben átélted, hogy szeretnek, és te is szeretsz, közös örömben vagytok egyek, abban az egység-élményben, amit a kapcsolat kölcsönössége nyújt. Átéled, hogy fontos vagy, szerethető, és szeretett. Nélküled nem teljes a másik élete sem. A tiéd is csorbulna, ha nem volna számodra ő, gyermeked, aki átölel és érzed ragaszkodó szeretetét, szerelmed, párod, akivel kerek egész tud lenni az élet, annak minden külső-belső gyűrődésével együtt is, és mindazok, akikhez szeretetben tartozol.”
A szeretetkapcsolatokban megélt öröm mellett minden más öröm csak másodlagos és jóval mulandóbb lesz. “Ebből ered, ebben gyökerezik a vágy, ami a te előzetes pozitív tapasztalatod hiányérzete, ismétlésének sóvárgása. Ennek csupán pótlékai lehetnek az egoista örömök, hedonista élvezetek, az evés-ivás, a szenvedélyekbe való menekülés”.
Bagdy Emőke néhány perces gondolatébresztőjében egy fontos kutatási eredményt képbe hozva megoldást adott. “Ha világméretekben érvényes, hogy 10 ezer ember mérhetően jelentős, azaz szignifikáns arányban válaszolt az igazi boldogság kérdésre szeretetkapcsolat-élménnyel, akkor ebből a teendőink is magától értetődően következnek: szeress, hogy szeressenek!
Add azt a másiknak, amire te vágysz, hogy megkaphasd, amiért sóvárogsz! Kezdd el ezt a változást még ma!
Bárhogyan is voltál eddig a kapcsolataiddal, elvárások helyett kezdd el a pozitív élmény adását annak, akit szeretsz. Ma, a boldogság napján, tégy félre minden akadályt, öleld át őt!”
Forrás: Kossuth Rádió
hirdetés
