Vallástörténészek és filmkritikusok azt vallják, hogy a Biblia nem forgatókönyv, és ebben teljesen igazuk van. A példabeszédeken, gyógyításokon, csodákon túl kell valami plusz, valami, ami a mélyére megy az eseményeknek, ami egy kicsit jobban kibontja azokat számunkra. A The Chosen című sorozat ezt nagyszerűen kivitelezi.
Karácsonykor ajánlották nekünk a The Chosen című sorozatot, abban tudatban, hogy mi (feleségem és én) értenénk és lehet, hogy tetszene nekünk. Hitünket gyakorló keresztényként, minden vallásos, keresztény filmet megnézünk, érdekel, mi újat mondhat és adhat? Tudunk-e felfedezni valami számunkra eddig ismeretlent, vagy megérint-e annyira, hogy elkezdje formálni lelkünket.
A sorozat a mélyére megy mindannak, amiről bár olvashatunk a Bibliában, de azt részletesen nem tárja elénk, és ezért sokan nem értjük, vagy nem úgy értjük, ahogy kéne. Hogy Jézus Krisztus valóságos ember, valóságos Isten. Amikor kétezer évvel ezelőtt közénk jött, úgy nézett ki, mint társai, úgy viselkedett, mint társai, és úgy élt, mint az őt körülvevők. Egy volt közülük.
A sorozat harmadik évadában, az utolsó részben láthatunk egy csodálatos, a lelkünk legmélyéig hatoló jelenetet, amikor Jézus megjelenik a vízen, és tanítványai megijednek. Jól ismert rész a Bibliából, tudjuk, hallottuk már ezerszer és mégis valami újat hoz, elkezdi megértetni velünk hitünk lényegét. Amikor a kiválasztott tizenkét apostol megriad, és azonnal szellemmel azonosítják azt a Valakit , aki a vízen közelít feléjük, a tizenkettő kiválasztott apostolban fel sem merül, hogy Jézus lehet az. Megriadnak azok az apostolok, akik később szentek lesznek, azok, akikkel azonnal azonosítjuk magunkat, hol a hitetlen Tamással, hol a buzgó Simonnal, hol a pénzért annyira rajongó Júdással, vagy az Őt megtagadó Péterrel, vagy éppen Jánossal, aki látta a leplet és hitt.
,,Ne féljetek, én vagyok az!” – mondja Jézus a tanítványoknak, és mondja nap mint nap nekünk is, csak a világban uralkodó káoszban restek vagyunk meghallani. ,,Ne féljetek!”
,,Megvan benned a hit, hogy ezen a vízen járj?” – teszi fel a kérdést Péternek, és ezzel együtt nekünk is.
Ez a sorozat, annyira a ma emberének szól, hogy azonnal megszólítva érzem magam én is. Megvan-e bennem a hit, hogy ezen a vízen járjak? Igyekszem, hogy meglegyen.
Majd folytatja Jézus: ,,Ha magamhoz hívnálak, hittel lépnél ki?” Hittel lépünk-e ki, ha magához hív, megyünk-e, mindent elhagyva? Egyáltalán képesek vagyunk meghallani a hívást, vagy csak úgy teszünk? Lépünk, megyünk, ha hív? Nézed a mozivásznon a képet, hallod a hangot, és közben legbelül elkezd egy gondolat mozgolódni, hogy ezt most tőlem kérdi, ez most (is) nekem szól. Én pedig nem hagyhatom válasz nélkül Őt. Muszáj egyértelmű választ adnom, hogy tudja: igen, hittel lépnék ki! Ő pedig, azonnal válaszol nekem: ,,Akkor gyere hozzám, te megfáradt és megterhelt…és megnyugvást adok neked!” – mindig megnyugvást ad, minden helyzetben, még a legnehezebbekben is. Ott van és fogja kezünket, mint Péternek, aki éppen süllyed a vízben, de Ő utána nyúl és felhúzza, ahogyan minket is megtart és felhúz.
Valósággá válnak a sorozat képsorai, minden, amiről egyébként olvasunk a Bibliában és tudunk róla, hallottuk már, de most mégis annyira nekünk készült egy sorozat Jézusról, hogy sokkal mélyebben érint meg, mint eddig bármi ehhez hasonló.
Felfedezzük, hogy a sok-sok nehézség, amivel nap mint nap szembe kell néznünk, Istennel áthidalható.
Mindig ott van és fogja a kezünket, és ha úgy érezzük épp, hogy nagyon nehéz, akkor jusson eszünkbe, mit mond Jézus Péternek: ,,A megpróbáltatások, bizonyítják a hited valódiságát!”
A tanítványok sem voltak tökéletesek: egyszerű, bűnös emberek voltak, mint mi. Ugyanolyan nehézségekkel és ugyanazokkal a problémákkal küzdöttek. Gyarlók és bűnösök voltak, mint mi. De nem az egészségeseknek van szüksége orvosra. Amikor eltévedünk, amikor a hitünk meginog, amikor elveszítjük a harmóniára való törekvésünket, amikor összecsapnak a hullámok a fejünk felett, és rosszat rosszra halmozunk, akkor tudjunk visszatalálni az igaz útra, és tudjuk bátran kimondani, amit Péter mondott, Jézusnak :,,Uram, ments meg, süllyedek! ”
Habodász István