Ez a Szentíráson alapuló imádság megragadja a lényegét annak, amire Jézus leginkább vágyik; a velünk való teljes egybeolvadásra!
Az Úrral való egység imája
Imádott Jézusom!
Lábunk együtt járjon,
Kezünk együtt gyűjtsön,
Szívünk együtt dobbanjon,
Bensőnk együtt érezzen,
Elménk gondolata egy legyen,
Fülünk együtt figyeljen a csöndességre,
Szemünk egymásba nézzen és tekintetünk összeforjon,
Ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért! Ámen.
Ezt a rövid imádságot, melyet egy szent életű nő, Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet jegyzett le, Fábry Kornél atya a közelmúltban meg is zenésített. A segédpüspök az imádság szentírási hátterét is kifejtette: „Úgy kezdődik az imádság, hogy „Imádott Jézusom!” A tízparancsolat is ezzel kezdődik: „Uradat, Istenedet imádd…”. Ma rengeteg dologra használjuk az „imádlak” kifejezést, de az imádat csak Istennek jár.”
A második sorban azt kérjük Jézustól, hogy lábunk együtt járjon. „A Királyok első könyve szerint (18,21) Illés odalépett az egész nép színe elé, és megkérdezte: „Meddig akartok még kétfelé sántikálni? Ha az Úr az Isten, akkor őt kövessétek. Ha meg Baál, akkor kövessétek azt!” Jézus is figyelmeztet: „Nem szolgálhattok egyszerre Istennek és a mammonnak!” Ha Jézussal lép együtt a lábunk, akkor nem lépünk félre. Lukács 2,51-ben azt olvassuk, hogy „Jézus ezután elindult velük (Máriával és Józseffel), elment Názáretbe és engedelmeskedett nekik”. Jézussal az engedelmesség útját járjuk. Ha egy világtalan embert kísérünk, ő belénk karol, és bízik bennünk, hogy nem vezetjük gödörbe. Ilyen bizalommal járhatunk Jézussal. Máté (1,35) pedig arról szól, hogy hajnaltájban, amikor még sötét volt, Jézus elindult, és kiment egy elhagyatott helyre imádkozni. Amikor Jézussal együtt járunk, elkísérjük őt az imádság helyére is” – fejtette ki Kornél atya.
A következő mondat: kezünk együtt gyűjtsön. „Lukács evangéliumában (11,23) Jézus azt mondja: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór.” Bensőnk együtt érezzen: „Lukács (9,5–56) leírja, hogy amikor Jézust nem fogadják be egy faluban, Jakab és János megkérdezi őt: „Akarod, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből és eméssze meg őket?” Jézus azonban megfeddi őket: nem tudjátok, milyen lelkület lakik bennetek! Jogos a kérdés: milyen lelkület van bennünk, megbocsátó vagy bosszúálló? Jézus nem azért jött, hogy az emberek életét elveszejtse, hanem hogy megmentse. A Zsidóknak írt levélben azt a bátorítást kapjuk, hogy „ne lankadjatok és bensőleg el ne csüggedjetek” (12,4). Soha nem szabad a bensőnkben elcsüggednünk. Ne feledjük: az öröm az életszentség jele. Egy mondás szerint, ha egy szent szomorú volna, szomorú egy szent volna. A belső öröm az Istennel való igazi kapcsolatunkból fakad.” Ide kattintva elolvashatod az imádság további magyarázatát!
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
