Több ezer fiatal előtt tett tanúságot hitéről Zlatko Dalic, a horvát labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, aki a nemzeti együttessel világbajnoki ezüst-, és bronzérmet is nyert.
Nagy megtiszteltetés és büszkeség számomra, hogy itt lehetek ma veletek! Köszönöm a meghívást, hogy egy lehetek közületek, hogy összebarátkozhatunk a Mladifesten! Nagyon köszönöm mindnyájatoknak, akik eljöttetek azért, hogy tanúságot tegyetek a hitetekről. Hogy megmutassátok, hogy hisztek és nem féltek ezt kifejezni.
A fiatalok nagy tömegét látom magam előtt, akik eljöttek ide Medjugorjeba. Eljöttetek, hogy tanúságot tegyetek, hogy köszönetet mondjatok – velem együtt -, az áldásért, amit kaptunk Istentől, Jézus Krisztustól és az ő édesanyjától.
Nagyon sokszor mondtam már, félelem nélkül, hogy hívő vagyok, katolikus vagyok, és mindenért hálával tartozom Istennek és a családomnak, amit eddig elértem.
Isten mindig mellettünk van, ne féljetek tanúságot tenni a hitetekről! Ne féljetek hinni, Ő itt van, és amikor az életetekben nehéz pillanatok jönnek, amikor egy akadály gördül elétek, akkor menjetek tovább, mert Isten ott van mellettetek. Soha nem fog bennünket elhagyni, nekünk csak hinnünk kell!
Én Livnoban születtem, egy kis faluban. A szomszédaink ferences szerzetesek voltak Goricában, az egész gyermekkorom kapcsolódik az Egyházhoz, a templomhoz. Különösen elhunyt édesanyám tanított sokat, ő adta nekem a hitet, amelyet én továbbadtam a családomnak. Amikor 16 évesen elindultam otthonról a nagy ambícióimmal, céljaimmal, akkor két dolog volt a fejemben: hogy ne hozzak szégyent a szüleimre, és hogy ne vesztes emberként térjek majd haza, hanem győztesként. Amikor 2018-ban a világbajnokságot követően visszatértem Livnoba, akkor hatvanezer ember várt engem.
Kívülről nézve minden szépnek és ragyogónak tűnik, de nehéz és küzdelmes utam volt, tele kihívásokkal és megpróbáltatásokkal. Istennek hála meg tudtam ezekkel birkózni a családommal együtt, Nem vártuk, hogy ilyen csodálatos dolgokat érek el, ilyen nagy sikereket, de Isten így akarta.
Ő helyezett a jó helyre, jó időben, ezzel lehetőséget és esélyt adva, hogy megvalósítsam ezeket az eredményeket.
Ezért az én üzenetem mindnyájatoknak, különösen a fiataloknak, hogy soha ne adjátok fel! Minden akadályt le kell küzdeni, meg kell birkózni vele. Legyen célotok és ambíciótok az életben, ne adjátok fel! Legyen ott a remény, hogy valami jó fog történni, mert Isten mellettünk van. Ugyan van valaki, aki azt akarja, hogy sikertelenek legyünk, de nekünk harcolnunk kell, hogy elérjük a céljainkat!
Fotó: Dreamstime
Hálás vagyok, hogy Isten megőrzött engem a megpróbáltatások idején. Amikor nehéz volt, akkor erőt adott, hogy kilépjek ezekből a nehéz percekből. A családom nagyon sokat segített nekem, a feleségem és a gyermekeim. Előfordul, hogy az ember eltévelyedik és rossz irányba fordul, de fontos, hogy visszatérjen a jó és igaz útra. A szüleim – különösen az édesanyám, – a hitre és az életre tanítottak, ezeket az értékeket később a szülőházamból magammal vittem a saját családomhoz. Sajnos egy évvel ezelőtt anya és apa nélkül maradtam, de hálát adok Istennek, hogy hosszú ideig éltek és megélték az én sikereimet. Amikor 16 évesen eljöttem otthonról, hogy saját lábra álljak, akkor azt hittem, hogy elég annyit tennem, hogy felhívom őket és megkérdezem hogy vannak. Az elmúlt 5-6 évben megértettem, hogy több figyelmet kell szenteljek a családomnak, a szüleimnek, mert ők adták az életet és a lehetőséget nekem. Ők adták mindazt, amink van, mi fiatalok pedig olyanok vagyunk, amilyenek. A nagy vágyaink mellett gyakran elfelejtjük a szüleinket, azt gondoljuk, hogy elég csak felhívni telefonon és megkérdezni hogy vannak. Soha, de soha ne felejtsétek el a szüleiteket! Egy nap, amikor elmennek sajnálni fogjuk, ez az én saját tapasztalatom. Ők mindent megadtak Nektek az élethez!
Köszönöm Istennek, a családomnak, a feleségemnek, a gyermekeimnek, hogy amikor nehéz pillanataim voltak, akkor is kitartottak mellettem.
A sportpályafutásom legszebb pillanatait éltem át az elmúlt öt esztendőben. Szeretném kihasználni most ezt az alkalmat, és mindnyájatoknak megköszönni – bosnyákoknak, horvátoknak és a világ minden tájáról érkező fiataloknak -, a szeretetet, hogy szurkoltatok a horvát válogatottnak! Ti vagytok a mi nagy támaszunk, a mi erőforrásunk. Amikor látunk benneteket, akkor még nagyobb erőt kapunk, hogy harcoljunk és mindent kiadjunk magunkból a hazánkért, Horvátországért!
Korábbi cikkünk:
„Hálás vagyok az én Uramnak” – mély hite vezeti Horvátország nemzeti hősét
hirdetés
