„A sport hozzájárul ahhoz, hogy szeressük az életet, megtanít az áldozathozatalra, egymás tiszteletére, a felelősségvállalásra, és az emberi lény kiteljesedésének eszköze” – mondta Szent II. János Pál pápa, aki maga is sportember volt. Most megosztunk veletek további szempontokat arról, milyen pozitív hatásai vannak a sportnak, és hogy keresztényként miért kötelességünk vigyázni testi egészségünkre.
A fizikai fittség és az aktív életmód bizonyítottan jótékony hatással van lelkünk egészségére, ami napjainkban, amikor egyre többen küzdenek depresszióval, szorongással és egyéb mentális nehézségekkel, nagyon fontos szempont. De az imaéletünk szempontjából is számos jótékony hatással bír a rendszeres sportolás. Az ember arra vágyakozik, hogy teljesnek, sikeresnek és önállónak érezze magát. Az a legbensőbb vágyunk ösztönöz minket erre, hogy a tökéletességre – az Istennel való tökéletes egyesülésre – lettünk teremtve. Ha kihasználjuk Isten adta adottságainkat, és keményen dolgozunk a kapott képességeink finomításán, azzá válhatunk, akinek Isten elgondolt bennünket – és ebben a folyamatban a sport is nagyban segíthet. Íme tehát a sport néhány jótékony hatása a mentális egészségünkre és az imaéletünkre!
- A sport elősegíti az erényekben való fejlődést: a sportolás által sok dolgot tanulhatunk meg, például, hogy hogyan legyünk jó vezetők, hogyan legyünk önzetlenek, fegyelmezettek, bátrak, céltudatosak, hogyan gazdálkodjunk jól az időnkkel. Ezeket a tulajdonságokat a hitvilágon kívül a munkaerőpiacon is értékelik. Szent II. János Pál szerint „a sport által olyan fontos értékeket sajátíthatunk el, mint a hűség, a kitartás, barátság, együttműködés és szolidaritás”. Az erényes élet élése, bár nem könnyű, lehetővé teszi számunkra, hogy holisztikus módon kezeljük az élet kihívásait. A sport által elköteleződést és fegyelmezettséget is tanulhatunk, ha tartjuk magunkat az edzéstervekhez, ha akkor is elmegyünk a konditerembe vagy az aerobic-órára, mikor legszívesebben csak feküdnénk otthon. Ezek az erények aztán az életünk más területein is megjelennek, a sportban megszerzett fegyelem például jól hasznosítható az imaszokásainak kialakításában is.
- Növeli a szenvedés elfogadásának képességét: ha meg kéne találni a közös nevezőt a különféle sportágak között, az biztosan a fájdalom lenne. Nincsen rózsa tövis nélkül – ismerjük ezt a régi mondást, amely a sportra is tökéletesen alkalmazható. Ahhoz, hogy a sportban sikeresek legyünk, szembe kell néznünk a fájdalommal, el kell fogadnunk a szenvedést, hogy tovább tudjunk haladni. Ha megvizsgáljuk, hogy hogyan játszódik le szervezetünkben az izomépítés folyamata, azt látjuk, hogy a szervezet lebontja az izomrostokat, hogy azokat a korábbinál erősebben helyreállítsa. A fájdalomhoz való más típusú hozzáállás segíthet minket abban, hogy új szemszögből tekintsünk a szenvedésre. A sportolás által megérthetjük, hogy a szenvedés nagyobb magasságokba vezet, csak úgy, ahogyan a szentek is rámutattak arra, hogy a szenvedés a lelki növekedés egyik útja.
- Magabiztosságot ad: a sport lehetőséget nyújt az életben való eligazodáshoz szükséges kritikus élettapasztalatok megszerzésére. Például, hogy hogyan nézzünk szembe a nehézségekkel, hogyan álljunk fel a kudarcok után, és hogyan alkalmazzuk a tanult készségeket. A sport sikerélményt is adhat, amikor a kemény munkánk gyümölcseit élvezzük.
- Boldogsághormonokat szabadít fel: a tudósok számos megbízható tanulmányt adtak ki az endorfinok (boldogsághormonok) testünkre és elménkre gyakorolt pozitív hatásairól. Az edzés során felszabaduló endorfinok segítenek például a depresszió elleni küzdelemben.
- A sport segít abban, hogy megértsük a test és lélek közötti kapcsolatot: azok a döntések, amiket a testünk kapcsán meghozunk, hatással vannak a lelkünkre is, hiszen testből és lélekből tevődünk össze, így alkotott meg minket a Teremtő. Az ima segít nekünk abban, jobb sportolók legyünk, és ennek az ellenkezője is igaz; ha nem vigyázunk a testünkre, nem alszunk, nem mozgunk eleget, és nem eszünk tápláló ételeket, akkor a lelki életünkben is szenvedni fogunk.
- A sportot imaként felajánlhatjuk: a test és a lélek csodálatos kapcsolata között a legmegdöbbentőbb dolog az, hogy képesek vagyunk a sportot imaként felajánlani. Legyünk akár profi sportolók, akár az egészségükre tudatosan figyelő, mozogni vágyó emberek, minden edzést és versenyt felajánlhatjuk Istennek a szívünkben lévő szándékokért.
- Jézus, a legjobb sportoló: az utolsó és legfontosabb kapcsolat a sport és a hit között Jézus Krisztus személyének megértése. Jézus testben és lélekben is emberi személy volt; olyan ember, akinek dolgoznia kellett, készségeket kellett tanulnia, és figyelnie kellett a teste fizikai szükségleteire. Bizonyára fittnek kellett maradnia, hogy segítsen földi édesapjának, Józsefnek az ácsmesterségben. Nemcsak a munkája során volt szüksége erőnlétre, hanem a keresztút és a keresztre feszítés során is, hiszen ezek fizikailag rendkívül megterhelő szenvedések voltak. Izzadt, vérzett, nehezen kapott levegőt, az ereje a végsőkig próbára volt téve. Jézus azonban nem csupán testi erejében bízott, hanem abban a lelki erőben is, amelyről tudta, hogy az Atya megadja neki. Érdemes elgondolkodnunk ezen a misztériumon: ha sportolunk, részt vállalhatunk a keresztre feszítésből, és az imaként felajánlott kis (vagy nagy) szenvedéseink által vigasztalhatjuk Jézus szívét. Ezzel a lépéssel pedig szélesedik a szeretetre való képességünk.
Forrás: catholic-link.org
Forídtotta: Fekete Ági
hirdetés
