A szorongás a 21. század népbetegsége, legalábbis a túlpörgetett életünk egyik leggyakoribb jelensége. De mi is a szorongás? Hogyan lehet leküzdeni a gyakorlatban? Személyiségtípustól függ vagy korábbi rossz élmények alakítják ki? Többek között ezekről beszélt Kozma-Vízkeleti Dániel pár-és családterapeuta, klinikai szakpszichológus a Válaszkeresők podcast legújabb adásában.
Ha csak egy ellenszerét emelhetnéd ki a szorongásnak, mi lenne az?
A humor az egyik legjobb szorongásoldó. Nem a körülményeket változtatja meg, hanem azt, ahogyan tekintünk azokra. Képes levenni egy helyzet feszültségének egy részét azáltal, hogy az kevésbé látszik ijesztőnek. Azáltal, hogy tudok nevetni valamin, hogy meg tudom találni a tréfás oldalát, már jobban tudom kezelni a helyzetet
A szorongás a 21. század népbetegsége?
Olyan életmódot alakítottunk ki, ahol nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy a biztonságunkat maximalizáljuk, ugyanakkor annyira pörgünk, hogy nagyon sok szorongáskelő helyzetet élünk át. Valószínűleg nagyon gyakori jelenség a szorongás napjainkban, de ne gondoljuk, hogy korábban ne lett volna ilyen probléma.
Manapság a társas összehasonlításból fakadó szorongás az egyik legjellemzőbb,
amelyet a közösségi oldalak csak fokoznak. Itt a másik ember legjobb, ráadásul feltuningolt pillanatait vetjük össze a mi „közepes életünkkel”, de ha másokhoz hasonlítjuk magunkat, abból mindig vesztesként jövünk ki.
Mi is az a szorongás? Hogyan lehet elkülöníteni a hétköznap stressztől?
A stressz minden olyan erős hatás, amely a szervezetünket éri. Van jó stressz, vagyis eustressz: amikor kellemes izgalom járja át testünket, lelkünket. Egy jó kirándulás például ugyanúgy elfáraszt és megterheli a szervezetünket, de ez olyasmi, amit szívesen élünk át. A szorongás a testünket-lelkünket-szellemünket érő, külső behatás által létrejövő állapot, összetett érzés. Ilyenkor a szervezünk veszélyt él meg egy olyan helyzetben, ahol nincs vagy nem akkora a veszély. A szorongás rávesz bennünket egy reakcióra: harcolj vagy menekülj! Az agyunk gyakran átver bennünket, illetve az addigi életünk során összeszedett hiedelmeink, emlékeink, gondolataink sokszor megvezetnek bennünket: olyan helyzetben is veszélyt érzékelünk, ahol objektív módon nincs valós fenyegetettség.
Hogyan lehet megküzdeni a szorongással?
A szorongás oldásának számos lélektani eszköze van, az egyik a kognitív viselkedésterápia. Ez abból indul ki, hogy jól megfigyelem magam a szorongató helyzetekben, hogy milyen automatikus negatív gondolataim támadnak ilyenkor. Például ha belépek egy terembe, ahol sokan vannak és rövid ideig rám néznek, akkor azt gondolom, hogy „Most biztos mind elítélnek.” Ezeket a gondolatokat utólag le tudom írni és továbbvinni, hogy ráébredjek: „És akkor mi van?”. Illetve lehet az automatikus gondolat helyett egy reálisabbat társítani a helyzethez, ez is csökkenti a szorongást.
Más eszközünk is van. Az elfogadás-elköteleződés terápia arra hívja fel a figyelmünket, hogy amikor egy negatív érzést élünk át, például szorongunk, az kitölti a teljes figyelmünket, mintha ez az egyetlen dolog lenne az életünkben. Ilyenkor eszerint a módszer szerint ne próbáljunk meg ne szorongani. A figyelmünket viszont tudatosan irányíthatjuk, megkérdezhetjük magunktól, hogy „oké, mi van még azon kívül, hogy én most szorongok?”. Például észreveszem a környezetem: besüt a nap az ablakon, pogácsa van az asztalon stb. De magammal kapcsolatban is eszembejuthat más, például, hogy milyen színeket hordok aznap vagy mennyire jól ment ma a munka.
A szorongásban hatékony segítséget tudnak nyújtani a relaxációs technikák is. Ezek megtanulható gyakorlatsorok, mint amilyen az autogén tréning vagy a progresszív relaxáció. Ezek a testünk feletti tudatos kontrollt teszik lehetővé, amelyekkel nagyon feszült pillanatban tudjuk magunkat csillapítani.
A szorongás kialakulása személyiségtípustól függ, genetikai eredetű vagy rossz élményekből származhat?
Megkülönböztetünk vonás- és állapotszorongást. A vonásszorongás a személyiség egyik jellemzője, tehát vannak, akik alapból szorongóbbak, persze ezen is úrrá lehet lenni a személyiségfejlődéssel.
Az állapotszorongás ezzel szemben leginkább a külvilág eseményeitől, ingereitől függ. A leghiggadtabb személyt is ki lehet billenteni az egyensúlyából, valakinek ehhez kevesebb kell, valakinek több. A jó hír az, hogy a valósan szorongató helyzetekre való felkészülés tanulható. Állapotszorongás az is, amelyről eddig beszéltünk, amikor nincs valódi veszély, mégis úgy érzékeljük. ha mondjuk azt a hiedelmet ültették belénk, hogy a „nők mind kigúnyolnak”, akkor férfiként akkor is szorongani fogunk, ha egy jószándékú, kedves hölggyel találkozunk. Ilyenkor érdemes bevetni az említett szorongásoldó technikákat.
Mit tanácsolsz azoknak, akik az alkoholt választják stresszoldásként?
A szorongásra vannak adaptív válaszok, vagyis amelyek segítik az alkalmazkodást, és olyan kezelési kísérletek, amelyek csak átmenetileg segítenek, nem nyújtanak valódi megoldást. Ráadásul
a kábítószer vagy az alkohol öngerjesztő folyamatot indítanak be, egyre nagyobb mennyiségre lesz szükség ahhoz, hogy ugyanazt a hatást el lehessen érni.
Ha fejben egyenlőségjelent rakok a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és a helytállásom között, onnantól életem meghatározó helyzeteit is csak ittas állapotban fogom tudni átélni, ez pedig a leépüléshez és az elmagányosodáshoz vezet. Valódi megoldást a terápia és a már említett technikák jelentenek.
A következő adás témáit Ti alakítjátok – írjatok bátran kérdéseket, amit továbbra is anonim módon tehettek. Ide kattintva tudsz kérdést írni, szavazni a már meglévő kérdésekre!
A teljes adást itt meghallgathatod:
hirdetés
