„A kísértés nem bűn, hanem a bűnre való csábítás. A kísértés a világ, a test vagy az ördög hangja, amely megpróbál elcsábítani minket attól az élettől, amelyre Jézus hív.” Az Ez az a nap! Magazin cikkét szemlézzük.
Mindenki megkísértetik. Ez az emberi élet alapvető ténye. Mint ilyen, soha nem menekülhetünk meg teljesen ettől a valóságtól. Még Jézus is kísértésbe esett. Miután János bemerítette a Jordánban, Jézust megkísértette az ördög (Lukács 4:2). Az evangélium jó híre azonban az, hogy Jézus legyőzte az ördög kísértéseit. Bár ugyanúgy megkísértették, mint minket, mégsem vétkezett (Zsidók 4:15). Jézus mindenben engedelmes maradt az Atyának. Ezért Jézus kísértésekkel kapcsolatos tapasztalatára úgy tekinthetünk, mint modellre a mi életünkben a kísértések legyőzéséhez.
Keresztényként a Szentlélek képessé tesz bennünket arra, hogy ugyanúgy válaszoljunk a kísértéseinkre, ahogyan Jézus válaszolt az övéire. A kísértésre való krisztusi válaszadás három fontos lépést foglal magában.
Ne igazold a kísértést!
A kísértések a vágyainkkal játszanak. Ezáltal a kísértés könnyen igazolhatóvá válik.
Hogyan nézhetett volna ki, ha Jézus igazolta volna a kísértéseit? Az első kísértés például az, hogy köveket kenyérré változtasson. Ez erős késztetés lett volna Jézus számára, tekintve, hogy 40 napon át böjtölt. Jézus éhes volt. Ebbe az éhségbe beleszól az ördög: „Ha te vagy az Isten Fia, mondd, hogy ez a kő váljon kenyérré” (Lukács 4:3). Jézus számtalan módon könnyen igazolhatta volna éhségének kielégítését:
“Egyedül vagyok a pusztában; senki sem fogja megtudni, ha csettintek az ujjaimmal, és kenyeret csinálok belőle”.
“Ha kövekből kenyeret készítek, az senkinek sem árt.”
“Az Atya azt szeretné, ha erős lennék az előttem álló fontos lelki harcokhoz, ennem kellene egy kis kenyeret, hogy fenntartsam az erőmet.”
Jézus felismerte a kísértést annak, ami volt: az ördög hazugságának. Egyszer sem igazolta azt a hangot, amely megpróbálta elcsábítani őt az Atya akaratától. Ha mi is felismerjük, hogy ezek hazugságok, akkor elfordíthatjuk a fülünket a kísértés hangjától.
Élj Isten akaratáért!
Bár Jézusnak három kísértéssel kellett szembenéznie, ezek lényegében ugyanazok voltak. Jézus mindegyik kísértése arra csábított, hogy elhagyja az Atya akaratát. Az ördög azt akarta, hogy Jézus isteni helyzetét arra használja fel, hogy saját magát szolgálja, nem pedig Isten akaratát.
A kísértések megpróbálnak becsapni minket, hogy elhiggyük, hogy Isten akarata hibás vagy téves. A kísértések azt mondják nekünk, hogy mi irányítjuk az életünket, és hogy a végső elégedettséget a saját akaratunk maximalizálásában találjuk meg. Ez egy hazugság. Bármilyen felhívás arra, hogy kilépjünk Isten akaratából, egyértelműen rossz irányba tett lépés. Maga Jézus tanított minket arra, hogy imádkozzunk: „Jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod” (Lukács 11:2).
Hagyd, hogy a Szentírás beszéljen!
Jézus a Sátán minden egyes hazugságára válaszul a Mózes 5. könyvéből vett ellenérvet adott. A Szentírás szavaival válaszolt az ördögnek, közvetlenül alkalmazva azokat az őt ért kísértésre.
Jézus nem pusztán ismerte az írások tartalmát, hanem ismerte azok erejét is. Így amikor a kísértés ostromolta őt, Jézus tudta az írásokat, amelyekre támaszkodva elhallgattathatta az ördög hangját.
Nem úgy győzzük le a kísértést, hogy a saját képességeinkre vagy erőnkre hagyatkozunk. A kísértést elsősorban úgy győzzük le, hogy Isten Igéjére, a „Lélek kardjára” támaszkodunk (Efézus 6:17). A Szentírás előttünk van, és használhatjuk azt az ördög hazugságai ellen. A kísértésre úgy válaszolhatunk, hogy Jézus szavait ismételgetjük: „Nem csak kenyérrel él az ember” (Lukács 4:4) vagy „Imádjátok az Urat, a ti Isteneteket, és csak neki szolgáljatok” (Lukács 4:8). Akár bátran kiálthatjuk azt is, hogy „Távozz tőlem, Sátán!”. (Máté 16:23). Azzal, hogy Jézus szavait magunkévá tesszük, engedjük, hogy Isten Igéje hatalmat kapjon az életünkben, és ezzel segítünk a kísértés elleni harcban.
Forrás: magazin.ezazanap.hu
hirdetés
