2023. 01. 18.

#csakegygondolat – a járókeretes néni megmondta a tutit

A nagy rohanás közepette mennyire tudunk odafigyelni mindennapjaink során a melletünk lévők értékeire? Grafikusunk, Bonifert Rita írását osztjuk most meg veletek egy történésről, mely nagy hatással volt rá.

Épp szokásosan rohantam Budapest utcáin keresztül. Az irodába mentem és mindenkit, aki lassabb volt nálam, természetesen megelőztem, hiszen sietni kellett. Ugyanígy tettem, mikor előttem csiga léptekkel haladt két idős néni. Az egyikük ráadásul járókerettel volt, és feltűnt, hogy olyan görnyedten lépdelt, hogy már majdnem vízszintesben volt az egész felső teste. Az arcát nem láttam, de biztos valahol 80-90 között lehetett. A mellette haladó hozzá képest sokkal egyenesebben járt, látszott hogy ő kísérte, támogatta a járókeretes nénit. Mikor elslisszoltam mellettük, akkor lettem figyelmes fél füllel a beszélgetésükre, amely valahogy így hangzott:

– Jaj Margit néni, miért mész már megint ismeretlen utakon hazafelé? – kérdezte a kísérő.

– Mert szeretem az új utakat. Szeretem, hogy új nehézséget, kihívást tár elém.

Már jó pár lépéssel előrébb jártam, mire felfogtam, mekkora bölcsességet mondott Margit néni. Fejbevágott és szíven ütött a mondata. Vissza már nem tudtam nézni rájuk, pedig szívesen vissza mentem volna kezet csókolni.

Hogy lehet, hogy egy fájdalmakkal teli, görnyedt idős asszony, aki már mások segítségére szorul, ilyen életvidáman és derűvel várja az új nehézségeket?

Hogy lehet, hogy én, aki még rohanni is tudok, nem úgy mint ő, jobban félek az ismeretlen utaktól és az élet hozta nehézségektől? Kétlem, hogy járókerettel félvállról mondta volna ezt a gondolatot vagy a mazochista hajlama nyilatkoztatta volna ki belőle. Nem. A bölcs néni megmondta a tutit. Ő ezzel tartja magát fiatalon, ilyen derűsen, hogy szereti a kihívásokat.

Uram, add mindannyiunknak, hogy tudjunk így élni és ilyen derűsen megöregedni, mint ez a néni. Lássuk be, hogy a nehéz utak a komfortzónánkból való kilépést segítik még 80 év után is. Uram, kérünk, hogyha örömmel is nézünk szembe a kihívásokkal, akkor is fogd a kezünket az ismeretlen utakon, pont úgy, ahogy a járókeretes nénit is kísérte a társa hazafelé. És legfőképp kérlek áld meg mindkettőjüket, adj nekik szép idős kort és majdan fogadd be őket országodba.

#csakegygondolat
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás