Árpád-házi Szent Erzsébet XVI. Benedek pápa szerint Erzsébet igazi „európai szent”. Szent Erzsébet tisztelete ugyanis nemcsak a magyarság körében él: Európa, sőt világszerte ismert és szeretett szent, aki mai korunkban például szolgálhat egyszerűségével és a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettségével.
Erzsébet 1207 nyarán született Sárospatakon II. András és a később merényletben elhunyt merániai Gertrúd lányaként. Négy éves csupán, mikor egy küldöttség kéri meg kezét I. Hermann türingiai őrgróftól legidősebb fia számára, Hermann számára. Az őrgróf udvarában megtanul írni és olvasni, forgatja a latin Szentírást, elsajátítja az udvari élet etikettjét is, de annak fényűzésétől már gyermekkorában próbálja magát távol tartani. Részt vesz a gyermekek udvari játékában, a körtáncokba is beáll, szeret lovagolni. Megismerkedik a művészetekkel, hiszen az őrgróf nagy pártfogója volt a dalnokoknak, itt működött többek között Walter von der Vogelweide is.
Alig tíz éves, amikor elveszíti jegyesét, Hermann meghal. Bizonytalan időszak következik Erzsébet életében, de e pár évben egyre közelebb kerül Lajoshoz, az őrgróf második fiához, aki I. Hermann halála után IV. Lajos néven lett őrgróf 1217-ben. Az együtt töltött gyermekévek barátsága szerelemmé változik, Lajos Erzsébetben párjára talál: 1221-ben feleségül veszi őt.
Példakép a házastársi szeretetben
Erzsébet tizennégy, Ludwig huszonegy éves volt, amikor megházasodtak. A házasságkötés ilyen fiatalon a XIII. században egyáltalán nem volt ritka. Erzsébet életrajzírói leírják, hogy sokszor lovagoltak együtt. Erre bőven nyílt lehetőség, amikor első gyermekük, Hermann születése után – 1222-ben alig 15 évesen lett anya – Lajossal visszalátogattak hazájába egyfajta nászútként.
hirdetésAmikor pedig Lajos egy-egy útjáról hazatért mindig kiöltözött, feldíszítette magát férjének és átölelve, csókokkal köszöntötte az utakról visszatérő férjét. Az asztalnál az akkori szokásoktól eltérve odaült férje mellé, pedig akkoriban a nőknek nem volt helyük a lovagok között. Megesett, hogy egyszer a szentmise közben úgy rajta felejtette a tekintetét ünnepi díszbe öltözött férjén, hogy csak a csengettyűszó riasztotta fel édes ábrándozásából…
Házasságukból még két lánygyermek született: Zsófia és Gertrúd. Gertrúddal azonban még csak áldott állapotban volt Erzsébet, amikor Lajost II. Frigyes vazallusként hadba szólította a Szentföldre tervezett keresztes hadjáratába. Lajos útban Szentföld felé, Otranto kikötőjében elkapta a maláriát, melyben 1227. szeptember 21-én meghalt. Pár nappal később, szeptember végén született meg harmadik gyermekük.
Erzsébet és férje, Lajos a mai világban példakép a házaspároknak, hogy mindvégig kitartsanak egymás mellett és hűségesen szeressék egymást.
Példakép az egyszerűségben
Erzsébet szeretett egyszerű ruhákba öltözni. Persze vendégek fogadásakor és ünnepekkor felékesítette magát, de nem arra törekedett, hogy minél több díszes ruhája, ékszere legyen, inkább elosztotta ezeket a szegények között, sőt másokat is erre buzdított. Ide kapcsolódik a köpenycsoda története is, amikor díszes köpenye, melyet előzőleg egy koldusnak adott, visszakerül rá csodás módon, amikor meg kellett jelennie a köpenyben a férje kívánságára a vendégeknek rendezett lakomán.
Az egyszerűséget és az alázatosságot volt módja megtapasztalni, amikor a legenda szerint férje halála után el kellett távoznia gyermekeivel együtt Wartburg várából, mivel rokonsága elűzte onnan. Egyes változatok szerint fonással kereste a kenyerét. Jóllehet nehezebb időszak volt ez Erzsébet életében, mégis inkább az valószínűsíthető, hogy anyai rokonai fogadták be őt. Többek között nagynénje, Mechtild bencés apátnő, vagy Eckbert bambergi püspök. Végül Marburgban telepedett le a ferences kolostorban, mivel Szent Ferenc egyszerű és szegény élete magával ragadta őt. Eleinte ferences volt lelki kísérője, később pedig belépett a harmadrendbe is.
Ma, amikor meg kell gondolni, hogy mire és mennyit adunk ki, Erzsébet példája megmutatja számunkra, hogy lehet egyszerűbben is boldog és örömteli életet élni.
Példakép a betegek és a szegények szolgálatában
Erzsébet már Wartburgban szeretettel fordult az akkori társadalom peremén élő emberek, a betegek, a szegények és a rászorulók felé. Felismeri a szegények és a gazdagok közötti szakadékot. Igazságérzete nem engedi meg, hogy olyan ételt fogyasszon, amelyről tudja, hogy kizsákmányolt szegényektől származik. Később férjével kórházat, ispotályt alapít.
Itt Erzsébet maga is látogatta, gondozta a betegeket, még a leprásokat is.
A járványban, betegségben elhunytakról is gondoskodik, méltóbb temetést biztosít nekik. 1226-ban éhínség pusztított azon a környéken, ezért Erzsébet kinyittatta a magtárakat, a felhalmozott gabonát pedig kiosztotta kenyérnek és vetőmagnak. Naponta több száz szegényt élelmezett. A munkaképes férfiaknak, nőknek azonban nem alamizsnát, hanem szerszámot adott a kezükbe, munkára bíztatta őket. Legismertebb csodája, a rózsacsoda is szolgáló szeretetének nagyságáról tanúskodik. Egy napon Erzsébet éppen kenyeret vitt a szegényeknek, amikor férje megállította, és megkérdezte tőle, hogy mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsákat, s íme, amikor kitárta kötényét, valóban rózsák voltak benne.
Szent Erzsébet talán a legnagyobb példát igazságérzetével, a társadalmi igazságosság és a szegények iránti elkötelezettségével mutatja nekünk. A betegek iránti törődése példát mutat a koronavírus járványa utáni időszakban, amikor már mi is átéltünk egy járvánnyal teli időszakot. Akár otthon, vagy szűkebb a környezetünkben is élhet valaki, aki betegséggel vagy szegénységgel küzd. Merjünk odalépni hozzá, hogy segítsünk rajta!
1231. november 16-ról 17-re virradó hajnalon adta vissza lelkét a Teremtőnek Marburgban. Halála után sok csodás gyógyulás történt közbenjárásának köszönhetően, így már halála után nemsokkal megindult szenttéavatási eljárása. Erzsébetet IX. Gergely pápa avatta szentté Perugiában 1235 pünkösdjén. Erzsébet tisztelete Európa szerte elterjedt. Németországban több film, balett, színdarab és musical is készült életéről, utóbbi nemrég itthon is. Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája címmel oratóriumot írt tiszteletére, ott szerepel Richard Wagner Tannhäuserében is. A Deutsche Bahn többek között Erzsébetről is nevezte el egyik új Inter City Expressét. Magyországon is számos iskola és szociális intézmény viseli az ő nevét.
Korponai Gábor
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás