2022. 09. 30.

„Megdöbbentő erejű az ima hatása, ezt számtalanszor tapasztaltam” – Riesz Doma atya

„Isten sosem mond le rólunk – éljünk bármilyen hivatásban – de sokat segít, ha ezt embereken keresztül is megtapasztalhatjuk” – mondta el a 777-nek Riesz Doma katolikus pap, aki az október 5-i imaestünkön az elmélkedést fogja tartani. Az eseményt azért szervezzük, mert rendkívül fontosnak tartjuk, hogy ne csak a papok szolgáljanak nekünk, hanem mi is támogassuk őket – imával, szeretetettel, bárhogyan. Szerda este Téged is várunk az Egyetemi templomban!

Miért tartod fontosnak, hogy imádkozzunk a papokért, a szolgálatukért?

Mi papok, akárcsak minden ember, mélységesen rászorulunk mások segítségére és támogatására. Ezek közül pedig azt gondolom, hogy a legelső az imádság. Ezáltal Isten ajándékait és közelségét tapasztaljuk számtalan esetben. Másrészt az ima Istenen keresztül összekapcsolja az imádkozót és a papot. Egységbe, harmóniára vezet Istennel és emberrel. Azt hiszem, erre különböző módon, de mindannyian vágyunk.

Életemben számtalanszor tapasztaltam a hatását, amely megdöbbentő erejű volt. Saját életemben is, és mások életében is láthattam, ahogy ezáltal átalakulnak kilátástalan helyzetek.

Lelki vagy akár testi gyógyulások történnek és életek vesznek teljes fordulatot.

Te személyesen láttál-e példát arra, hogy a paptársaid kiégnek, esetenként akár kilépnek a szolgálatból?

Már gimnazistaként láttam ilyet a környezetemben, aztán egyetemistaként, kispapként és azóta papként is tapasztaltam ilyet. Volt, akivel kifejezetten jóban voltam, vagy együtt tanultam a szemináriumban.  Ezek fájdalmas események az érintettek és a legtöbb ismerős számára is. Nekem is van, akivel hiányoznak a beszélgetések azóta. Ugyanakkor nagyon örülök, hogy olyan atyákat is ismerek, akik számos krízissel megküzdve hűségesen szolgálnak a mai napig. 

Hogyan lehet ezt megelőzni szerinted?

Bő egy éve vagyok pap, így alapvetően arról tudok beszélni, amit más, nálam tapasztaltabb atyáktól hallottam. Én ezek szerint próbálok élni. És a válaszukban általában kettős segítséget említenek: isteni és emberi segítséget. Vagyis az egyik „kapaszkodó” az imaélet megújítása, elmélyítése, új mélységek felfedezése volt számukra. Ez engem személy szerint minden komoly krízis nélkül is mélységesen vonz. A segítség másik oldala pedig az emberek segítsége. Vagyis olyan paptestvérek, barátok – és értük imádkozó emberek kitartó és szeretetteljes segítsége, akik nem rettennek meg a nehézségektől, vagy attól, hogy a pap is küzdelmeket vívó, esendő ember.

Isten sosem mond le rólunk – éljünk bármilyen hivatásban – de sokat segít, ha ezt embereken keresztül is megtapasztalhatjuk.

 

Várunk a dicsőítő imaesten október 5-én az Egyetemi Templomban! Részletek ITT. 

Borítókép - Fotó: Youtube / MKPK Hitoktatási Bizottság
Blog Programajánló
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás