2022. 09. 15.

„Itt nem a nők, hanem a gyerekek az áldozatok” – az új abortuszrendelet egy férfi szemszögéből

A héten bejelentett szívhangrendelet óta az internet szinte felrobbant a sok pro és kontra véleménytől, lehetett hallani szakértői és laikus, női és férfi nyilatkozatokat is. Mi most egy olyan férfi írását hoztuk el, aki bár a munkája révén a férfiakkal és azok felelősségével foglalkozik, ezúttal elsősorban a nőkhöz szólt az abortusz kapcsán.  

Az életem egy részét annak szentelem, hogy férfiakat szembesítsek a felelősségvállalásuk hiányával és erkölcsi bukásaikkal. Ebben a munkában kevés dolog dühített annyira, mint az, amit most olvasok vagy hallok nőktől, akik a felháborodásukat fejtik ki az abortusztörvény kapcsán. Pedig higgyétek el, nem kevés vaj van a férfiak füle mögött.

„Én nem abortuszpárti vagyok, hanem döntéspárti” – mondják sokan. Nagyon helyes. A döntés a kezedben van. Nem élsz szexuális életet addig, amíg meg nem bizonyosodsz róla, hogy ha szexualitásod életet szülne, akkor azt az életet biztonságban fel tudod nevelni. Hogy olyan férfival teszed-e, olyan körülmények között, olyan korban, olyan kapcsolatban, amiben ha nem is tervezetten történik a fogantatás, mégis a gyermek és az anya élete nem a sokszor említett „nyomorúságos életre” lenne ítélve. De nem… „a szexualitásom alapjog”.

Az a gondom, hogy itt most nők a gyerek életének alapjogát akarják elvenni a saját élvezetük alapjogáért.

Persze ott vannak a megerőszakolás, a betegségek és az anya és gyermek életét veszélyeztető terhességek. Szerintem a legtöbben egyetértenek, hogy itt más megítélés alá kerül a helyzet. De valahogy azt érzem, hogy ezek a példák csak erényeskedő és önigazoló érvként vannak felhozva, és az esetek jó része nem erről szól.

hirdetés

Az, hogy a szex után a nőnek kell szülni, nem pedig a férfinak, az nem fair. De akkor sem változtat a tényálláson. Ezt a kártyát osztották. És ahelyett, hogy a felháborodás, meg a „szálljanak ki a méhemből”, meg a „menjen minden férfi a fenébe” szövegeket nyomnának sokan, itt az ideje felelősséget vállalni azért, ami nem változtatható.

Ha szexuális életet élsz, megvan a lehetősége annak, hogy a tested örökre elváltozzon, hogy felelős legyél egy új (akár beteg) életért, hogy szülnöd kelljen, hogy felforduljon az életed, hogy onnantól kezdve visszafordíthatatlanul felnőtt legyél.

Ha szexuális életet élsz, megvan a lehetősége annak, hogy ha úgy akarsz tovább élni, ahogy eddig, el kell vetetned a gyereket, és ezzel megölsz valakit, és aztán ezzel a teherrel kell élned. Játsszuk el, hogy nem így van? Nem lehet, mert így van. És gusztustalan olyan szövegekkel jönni, hogy a szívhang meghallgatásával a nőket semmibe veszik. Sőt ellenkezőleg, felnőttként olyan felelőséggel kezelik, amiben élnek. A mérlegelendő dolog nem az, hogy a gyerek meghaljon-e. A mérlegelendő dolog a szeretkezés, amely megelőzte. És ha gyilkosság tényét nem mismásoljuk, akkor lehet, hogy újra elkezdenének a döntéspártiak ott dönteni, ahol kell nekik.

A szívhang meghallgatás erről szól. Egy társadalom azt mondja, hogy sajnos nem asszisztálunk ahhoz, hogy a valóságtól megmentsünk. Ez a felelősséged. Volt választási lehetőséged. Ott nem voltál felelős. Most megölsz valakit.

A nők ezen a területen nem áldozatok. A gyerekek azok.

És évszázadokon át, a nők éppen ezért a szexualitást ezerszer komolyabban vették, mint a férfiak. A nők voltak az élet védői, nem a férfiak. Azok a nők, akik most ebben megfordultak és „döntéspártiak” legtöbbször azt látom a tekintélyfóbiásak, erényvillogtatók, férfigyűlölők és ugyanúgy az individualizmusuk rabjai, mint azok a férfiak akik a probléma másik oldalát képezik. És az egészet valami sokkal gyarlóbb motiválja, mit a nyomorultak védelme.

Hamar Dániel

(az XCC Magyarország vezetője)

Borítókép - Fotó: Chanintorn Vanichsawangphan | Dreamstime.com
Blog
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz F 2022. 09. 15. 16:06

    Nagyon helyes. Azért egy kicsit pontosítanék. Azt írja: „Persze ott vannak a megerőszakolás, a betegségek és az anya és gyermek életét veszélyeztető terhességek. Szerintem a legtöbben egyetértenek, hogy itt más megítélés alá kerül a helyzet.”
    Nem kerül más megítélés alá. Mert vegyük sorra:

    -erőszak: Ha valaki ártatlan benne, az a magzat. Támogatom, hogy az elkövetőket akasszák fel. Esetleg még kínozzák is meg előtte. De a magzat miben vétkes? És az anya szempontjából ugyanannyira az ő gyereke is, mint az elkövetőé. Ez tehát szintén nem ok az abortuszra.

    -anya életét veszélyeztető terhesség: hát a terhesség veszélyes, ez tény, és adott esetben lehet különösen veszélyes, de akkor is, az utódom élete előbbrevaló az enyémnél. Hiszen a világ előre megy, a múltból a jövőbe, és nem fordítva. Ez sem indokolja az abortuszt. Vannak olyan élőlények, pl bogarak, amelyek eleve úgy vannak „tervezve”, azaz úgy evolválódtak ki, hogy peterakás után el is pusztulnak. Jól néznénk ki, ha elkezdenének azon tűnődni, hogy inkább mégsem akarnak szaporodni. És akkor mi lesz? Cserébe majd örökké élnek?

    – betegségek: ez a legnehezebb kérdés, de ezt is csak az orvostudomány és a fejlett technika generálta. Régen, ha egy gyerek nem volt életképes, akkor elpusztult. Ez nem (vagy legalábbis nem igazán) a szülők döntése volt. És meggyőződésem, hogy ez így volt a normális. A Jóisten szelektált, akinek ehhez joga van, és nem papa-mama, meg a doki bácsi, akinek nincs.

    De mondom, ez csak egy kis pontosítás, egyébként messzemenően egyetértek a cikkel.

    • Válasz Science 2022. 10. 02. 16:59

      Te nem vagy teljese komplett. „és adott esetben lehet különösen veszélyes, de akkor is, az utódom élete előbbrevaló az enyémnél” ezt ugye nem gondolod komolyan? Az ilyen és hozzád hasonló bigott idiótákat kellett volna abortálni amíg lehetett, mert veszélyes vagy a társadalomra!

      Ezt a cikket pedig jelenteni kell, mint az emberiség elleni büntény! Komolyan, ez így megjelenhet, és még büszkék is vagytok rá?