Kis megdöbbenéssel fogadtam, hogy idén anyák napja már rám is vonatkozik. Bár a kisbabám már erőteljes rúgásokkal ad hírt jelenlétéről, még nem érzem magamat anyának. Vajon mikor változik ez meg?
Azt mondják, a gyermek születésével édesanya is születik. Eleinte még csecsemő az édesanya is, akinek sokat kell tanulnia, bizonytalan, és mások segítségére támaszkodik. De ahogyan múlik az idő, úgy nő a gyermekkel együtt az anya is.
Ezt érzem én is. Még magzat vagyok, aki nem jött világra. Anya vagyok, de még nem tudtam teljesen kibontakozni. Csak várok arra a pillanatra, amikor ez végleg tudatosul bennem. Közben egyre közelebb kerülök saját édesanyámhoz, akit sosem láttam másnak, mint egy biztos pontnak az életemben! De ez az ő életében sem volt mindig így. Eleinte valószínűleg ő is végigment azon az érzelmi hullámvasúton, amelyen én. Szépen lassan vált biztos ponttá, aki mindig mindenre tudja a választ.
Még nem tartok ott, hogy édesanyám szerepébe lépjek, és nem is kell. Tudom, hogy mindent meg fog tenni azért, hogy újra megszülessek. Ahogyan világra hozott, úgy fog segíteni most is abban, hogy anya szülessen belőlem.
Még nem érkezett hozzászólás