Készüljünk a feltámadás ünnepére Dsida Jenő versével!
Hogyha neked is nehéz a nagyhét eseményeihez kapcsolódni, túl távolinak érzed őket, nehéz belehelyezkedned, akkor javaslom, szánj időt az alábbi versről való elmélkedésre!
Úgy gondolom, érdemes többször elolvasni Dsida Jenő – erdélyi magyar költő – Nagycsütörtök című költeményét, majd beszélgetni róla és akár elemzésekbe is belekukkantani!
Rengeteg biblikus elemet, párhuzamot fedezhetsz fel benne, amelyek mind arra utalnak, hogy a lírai én azonosul Jézus kereszthalála előtti gyötrelmeivel. Például a várakozásban is ezt veheted észre:
hirdetésegyikük a vonatállomáson, míg másikuk a Getszemáni-kertben küzd meg félelmeivel.
Azon is érdemes elgondolkodni, hogy ma mit üzen neked az a pár sor, hogy az apostolok ,,mind aludtak”. Neked pezseg, éldegél vagy halott a hited? Tarthatsz önvizsgálatot! Hogyan sikerült a böjti fogadalmakat megtartanod, mit tettél ebben az időszakban Jézus lábaihoz, hogyan fordultál más emberekhez és hogyan szeretnéd Istennel való kapcsolatod még személyesebbé tenni?
Dsida Jenő: Nagycsütörtök
Nem volt csatlakozás. Hat óra késést
jeleztek és a fullatag sötétben
hat órát üldögéltem a kocsárdi
váróteremben, nagycsütörtökön.
Testem törött volt és nehéz a lelkem,
mint ki sötétben titkos útnak indult,
végzetes földön csillagok szavára,
sors elől szökve, mégis szembe sorssal
s finom ideggel érzi messziről
nyomán lopódzó ellenségeit.
Az ablakon túl mozdonyok zörögtek,
a sűrű füst, mint roppant denevérszárny,
legyintett arcul. Tompa borzalom
fogott el, mély állati félelem.
Körülnéztem: szerettem volna néhány
szót váltani jó, meghitt emberekkel,
de nyirkos éj volt és hideg sötét volt,
Péter aludt, János aludt, Jakab
aludt, Máté aludt és mind aludtak…
Kövér csöppek indultak homlokomról
s végigcsurogtak gyűrött arcomon.
Baranyi Lili
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás