Tapolyai Emőke és Szabados Ádám, két keresztény – egy pszichológus és egy teológus – beszélgetése a nemiségről, genderről, emberről, végtelenül őszintén és hatalmas irgalommal, szeretettel.
Tapolyai Emőke és Szabados Ádám két szakmai megközelítésből, keresztény nézőpontból beszélgettek aktuális kérdésekről. Szó volt nemiségről, genderről, nemváltoztatásról, a pszichológia hűtlenségéről, és még sok más izgalmas témáról.
„Keresztény teológusként nekem a Biblia az a pont,amely meghatározza a kategóriáimat, és ott azt látjuk, hogy Isten kezdetben megteremtette az embert férfivá és nővé. Még a héber szavak is kifejezik valahogyan azt az emberi valóságot,amely a nemi sajátosságokat jelöli.” – fektette le álláspontját Szabados Ádám.
Tapolyai Emőke szerint fontos felfednünk, hogyan dolgozik – vagy kellene, hogy dolgozzon – a pszichológiának. „A pszichológia az egy tudomány. Tehát egy empirikus megfigyelésekre, statisztikákra, hasonlóságokra és különbségekre, kutatásokra épülő, komoly tanulmány. A pszichológia ettől eltávolodott. Hűtlen lett önmagához, mert engedte, hogy mindenféle hangulatok, vágyak, szorongások leuralják és most már hangulatokat kiszolgáló valami lett.
Ez már nem tudomány – ez az egyéni véleményem.
A pszichológiában történt egy törés: vannak azok a pszichológusok, akik tudományos kutatásokat végeznek és vannak, akik a diplomájuk után emberekkel foglalkoznak és eltávolodnak a tudománytól. És ez egy nagyon veszélyes törés.”
Tapolyai Emőke kifejtette, hogy éppen ezért történhet meg az, hogy olyan fogalmakat hirdetnek és fogadnak el pszichológusok is, melyek mögött semmilyen szakmai kutatás, megerősítés nem áll. Ilyen például a fluiditás jelensége is. A fluiditás, azaz „folyékony” nemi identitás, mellyel szemben áll a bináris, azaz kétpólusú nemiség, amely férfit és nőt jelent.
Szabados Ádám szerint ez teológusokat is megzavar, mivel az állítások mögé a pszichológia tudományos igényességét teszik, így elfogadják azokat a kijelentéseket, melyek nincsenek alátámasztva.
„Ha az emberi fejlődés vonalát nézzük, akkor azt fontos látnunk, hogy a tinédzser korban az emberek bizonytalanok. A lányok szégyenlik azt, hogy serdülnek, a fiúk szégyenlik, hogy mutálnak” – mondta Tapolyai Emőke. „A belső bizonytalanság itt a legerősebb, tinédzser korban. Az a legtermészetesebb dolog, hogy ilyenkor valaki azt mondja, nem érzem jól magam, ahogy vagyok. Nem szeretem azt, aki vagyok. Ez a személyiségfejlődésnek az egyik legerősebb kihívása. Először kezdünk el azon gondolkodni, hogy jó vagyok-e úgy, ahogy vagyok?”
Emőke szerint az amúgy is bizonytalan embernek a kapaszkodóit elveszik azzal, hogy korlátlan választási lehetőségeket adnak elé. „Nemcsak a kapaszkodókat veszik el, hanem újabb bizonytalanságot kínálnak fel. Azt mondják, hogy bár még nem ismered a világot, bár még csak most kezd a szemed kinyílni a világra, de találd meg, hogy ki vagy. Bármit mondasz, minden jó.
De minél több a választási lehetőség, annál nagyobb a szorongás.
A nagyobb választási lehetőség után, ha választottunk, növekszik az elégedetlenségünk. Mert ugye ott van az, hogy mi lett volna, ha a másikat választom.”
Szabados Ádám szerint „a társadalmon belül tüntettük el az identitás legfontosabb forrásait. Először megöltük Istent, aztán megöltük az apát, és maradt egy hatalmas nagy vákuum az identitás kérdésében. Aztán megnöveltük a választási lehetőségeket és ebből következik az az iszonyatosan nagy szorongás.”
A vágyott megoldás nem érkezett el, nő azoknak a száma, akik átalakító műtétek után terápiára járnak – beszéltek a külföldi folyamatokról.
„Azt látjuk, hogy megkapták, amit akartak és nem tudnak megnyugodni.” – mondta Emőke. „Nő a terápiára járók száma – azok között, akik átestek a nemváltoztató műtéten. Tudjuk,hogy sokkal több szorongásoldót szednek, sokkal több antidepresszánst szednek és sokkal több sikeres öngyilkosságuk van. Tehát nagyon magas az öngyilkosságok aránya közöttük, ami tulajdonképpen egy dráma, és pszichológusként mondom, hogy
egy dráma az, hogy a pszichológia ezt nemcsak tolerálja, hanem még támogatja is.”
Tapolyai Emőke szerint nem megoldást adnak a bizonytalan gyerekeknek, hanem még nagyobb zavarba taszítják őket. „Fokozatosan elfogadtatják velük, hogy nem vagy jó, ahogy vagy. Ha módosítasz magadon – a kinézeteden – akkor előbb-utóbb el tudod magadat fogadni és akkor jól leszel.
Ez egy nagyon manipulatív viszonyulás és kezelése azoknak a tinédzsereknek, gyerekeknek, akiknek a legnagyobb szükségük az lenne, hogy megerősítsék őket.
Mert akkor mi kell egy ilyen gyereknek? Megerősítés, mert az fogja igazából stabilizálni az identitást.”
Tapolyai Emőke azt is kifejtette, hogy az ember sokkal több a testénél, a szexualitásánál. Szabados Ádám szerint a kereszténység is ezt mondja. „Keresztényként mi nem azonosítjuk az embert a szexuális vágyaival, a szexualitást pedig nem tartjuk jelentés nélkülinek.
Kegyetlen ajánlatnak tartjuk azt, hogy a szexualitás ugyan jelentés nélküli, de te azonos vagy a szexuális vágyaiddal.
Mi nem a szexuális vágyaival azonosítjuk az embert, hanem Isten képmásaként látjuk.”
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás