Isten szolgálatában

Hogyan legyünk odaadó és hiteles közvetítői a lelki megéléseknek hétköznapi emberként? Vonható párhuzam egy lelkipásztor és egy „átlagember”  hitéleti tevékenysége között – egyáltalán helyes párhuzamot vonnunk?

Két jóbarát, egy keresztény rádióállomás DJ-je és egy ifjúsági lelkész egy érdekes és a modern ember számára meglehetősen releváns témát vetett fel beszélgetésük során: hogyan értelmezhető napjainkban a papi hivatás?

A rádiós és munkatársai különböző tematikák mentén és változatos ötletek előhozásával próbálják inspirálni hallgatóságukat, felhívni az emberek figyelmét az elmélyülésre Istennel való kapcsolatukban. A saját tapasztalataikról beszélnek, viszont nem látják a hallgatóság reakcióját, csupán remélik, hogy sikerül értéket átadniuk, segíteniük Jézushoz eljutni a készülék másik oldalán lévő személyeknek.

Ezzel szemben a lelkésznek minden héten lehetősége van szemtől szemben beszélgetni a fiatalokkal. Elmesélheti nekik az Istennel kapcsolatos megéléseit, kihívás elé állíthatja őket, s egyből megfigyelheti az arcukon az elmondottakkal kapcsolatos érzelmek, gondolatok tükröződését. Ha az ifjúság szeretné,

hirdetés

komolyabb beszélgetést folytathatnak az adott témáról, kérdéseket tehetnek fel, ezzel folytatva Isten jóságának megértését, a hitük elmélyítését.

A DJ ennek hatására arról kezdett elmélkedni, vajon melyikük hivatása jobb, melyikük „lelkipásztori munkája” tesz nagyobb hatást a körülöttük élőkre? Rájött arra, hogy a kérdést más módon kell megközelítenie. A lelkészi hivatás ugyanis nem a státuszról, rangról szól. Természetesen egy sokkal mélyebb és elhivatottabb elköteleződést jelent teljes mértékben Istennek szentelni az életünket, és egészen sajátos módon állít ez példát a hívők elé odaadásról, lemondásról, tisztaságról. Ugyanakkor hétköznapi emberként is felelősségünk van abban, hogy mennyire törekszünk Krisztus tanításának megértésére, közvetítésére és átélésére az életvitelünkkel, jelenlétünkkel a kapcsolatainkban.

A szeretet, amielyet mások felé kifejezünk, sokféle formát ölthet – a lényeg, hogy a Jézustól tanult őszinteséggel és önzetlenséggel tegyük mindezt.

Az iránti vágyunk, hogy nagy dolgokkal járuljunk Isten elé, elfeledtetheti velünk, hogy a legtartalmasabb és legcsodásabb módja ennek a szeretet megélése, kifejezése a mindennapokban, a törekvés arra, hogy jobb emberek legyünk. Erre tanítanak minket a papi hivatás gyakorlói is, ezt közvetítik nekünk az Ige magyarázatán keresztül.

A cikk elején feltett kérdésekre tehát úgy kaphatunk választ, ha saját magunkkal kapcsolatban vizsgáljuk meg mindezt. A lelkészi hivatást nem lehet és nem is szabad összehasonlítani egy átlagember hitéletével, hiszen előbbi egy mélyebb formája a vallásosságnak. Mégis jelentős, hogy hívőként milyen magatartással próbálunk mi is minél közelebb kerülni a Gondviselőhöz.

Ötvös Kinga 

Forrás: Relevant magazine

hirdetés