Mit tegyek, ha magam alatt vagyok?

Napokig rosszul voltam lelkileg, és nem értettem a levertségem okát. A problémáim tengerébe borultam, mindent egyre sötétebben láttam, és szomorúan konstatáltam, hogy senki nem veszi észre; szenvedek.

Vannak jó és rossz napjaink, és van olyan is, hogy hosszabb időn keresztül egy nehezebb periódust élünk. Ilyenkor nem feltétlen a sokasodó és súlyosbodó problémáink állnak a háttérben; a nehézség okozója gyakran a nem megfelelő hozzáállásunk. Sokszor előfordult velem, hogy a borús, soha véget nem érőnek tűnő szenvedős napok közepette egyszer csak valami felrázott: hékás! A homályos helyzet hirtelen kitisztult, és már tudtam, mi volt szomorúságom legfőbb oka: egészen ezidáig a saját életemmel voltam elfoglalva, és észre sem vettem azt, hogy nem csak én, a problémáim és a kéretlenül rám telepedő magány hármasa létezik a világon. Villámcsapásként ért a felismerés, hogy az elmúlt napokban nem láttam az engem körülvevő embereket és a környezetet, mert -metaforikusan vagy akár szó szerint értelmezve is- lehajtott fejjel sétáltam. Ilyenkor rájövök, hogy keseredettségemben a saját sebeimet nyalogattam, és nem vettem észre azt, hogy mások ugyanúgy terheket hordoznak, mint én.

Fájdalmaink közepette az önsajnálatot választani könnyű és vonzó út; elsőre ez a legkézenfekvőbb megoldás, mert nem szükséges magunkat megerőltetni.

De ha azt akarjuk, hogy javuljon a helyzetünk, hogy a problémáink ne uralkodjanak el rajtunk, egy biztos megoldás van: bízd Istenre a nehézségeid ÉS kezdj el másokért élni! Az önsajnálattal eltöltött napjaim után a következő reggel elhatároztam: ma másokért fogok élni. Hogy ez mit jelent? Nem kell nagyon különleges dolgokra gondolni, de figyelmesnek és tettre késznek kell lenni a segítségnyújtásban, és a kis dolgokat igyekezni nagy szeretettel elvégezni. A jelen pillanatban élni, mert ha a jelenben vagyok, nyitott szemmel tudok járni, és könnyebben észreveszem, hogyan tudok szeretet lenni mások számára. Ezzel együtt fontosnak tartom kiemelni, hogy nyilván az sem jó, ha a szőnyeg alá söpröd a téged foglalkoztató dolgokat. A saját, egyéni problémáid ugyanúgy fontosak, mint mások problémái. De meg kell tanulnunk, mennyi időt érdemes szánni egy-egy nehézség átgondolására, és mekkora hangsúlyt helyezzünk rá. Továbbá nem mindegy, mi kerül fókuszba; élhetem úgy a napomat, hogy bár magammal hordozom a problémámat, mégsem azt helyezem figyelmem és gondolataim középpontjába, hanem Isten és az embertársaim szolgálatát.

Az öröm ragadós, és sokszorozódik. Mit tegyél tehát, ha magad alatt vagy? Lépj ki önmagadból és a problémáid bűvköréből! Ne hagyd, hogy az önsajnálat masszája lehúzzon. Emeld fel a fejed és nézz körül! Vedd észre a környezeted, embertársaidat, és határozd el, hogy ma (is) másokért fogsz élni.

Fekete Ági

hirdetés