Az Európai Unióban 2007 óta október 18. az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja. Ez okból a SOLWODI Hungary Egyesület (Szolidaritás a szükségben lévő nőkért) elnöke, Légrádi Gabriella SCSC mesélt nekünk Magyarország helyzetéről, és arról, mi mit tudunk tenni másokért és magunkért.
Hogyan küzd Európa az emberkereskedelem ellen?
A küzdelemben mind állami, mind civilszervezetek tevékenyen részt vállalnak. Természetesen ki-ki a lehetőségeihez mérten: pl. törvényalkotás, különféle szabályozások, áldozatsegítő központok működtetése, információs és képzési alkalmak, prevenció, internetes tájékoztatók, védett házak, rehabilitáció, szociális és egészségügyi ellátás.
Hogyan tudunk nőként vigyázni magunkra és szeretteinkre?
A megbízható forrásokból szerzett információk nagyon sokban segítenek, hogy pl. a különböző állásajánlatokat jól szűrjük. A tájékozatlanságból fakadó hiszékenység, a jól fizető állás ígérete könnyen vezethet hibás döntéshez. Főképp, ha a kiszemelt személy anyagi nehézsége miatt kilátástalannak érzi a helyzetét. Mi, nők könnyen elvarázsolhatók vagyunk, különösen, ha férfiak dicséretekkel, kedveskedő gesztusokkal, ajándékokkal halmoznak el bennünket. Ugyanakkor van egy belső hang, egy érzés, ami jelez, ha nem tiszta a hozzánk közeledő szándéka. Fontos, hogy fejlesszük a belső hallásunkat, intuíciónkat, hogy időben észrevegyük, és megfelelően reagáljunk a bensőnkből fakadó jelzésekre. Egy példa erre, hogy ha a kapcsolatot illetően titkolózásra biztatnak bárkit, az figyelmeztető jel lehet a kihasználás veszélyére. Ezenkívül a szerhasználat is bárkit belesodorhat nem csak a szertől, hanem a társtól való függőségbe.
A bizalom roppant nagy jelentőséggel bír minden nő számára. Ennek egészséges kifejlesztése és megtanulása a családban kezdődik, de egész életünkön át tartó folyamat. Szintén fontos, hogy legyen olyan személy a családban, barátok, iskolatársak stb. között, akivel a nehézségeinket meg tudjuk beszélni. Olyan bizalmi ember, aki nem kijátszik, nem bizalmaskodik velem, hanem valóban rám figyel és támogat; akit bármikor felhívhatok, ha bajban érzem magam.
Egy fiatal nő TikTok-videóban hívta fel a figyelmet arra, hogy a reptereken taxisoknak álcázott emberkereskedők csapnak le az egyedül utazó nőkre, őt is majdnem elrabolták, a reptéri biztonsági őr mentette meg. Milyen trükkjeik vannak az emberrablóknak, amiről mindenkinek tudnia kéne?
Az emberrablók egyre kifinomultabb eszközökkel dolgoznak. A kiszemelt személyek kora, neme határozza meg, hogy épp milyen eszköz, trükk vethető be az elcsábításra. Van, hogy a segítőkészségbe kapaszkodva a sajnálat elérésén keresztül hálózzák be az illetőt. Vagy észrevétlenül hamis szerelmi kapcsolatba bonyolódik bele valaki. Utóbbit „loverboy” jelenségnek is nevezik.
Az Európai Unióban 2007 óta október 18. az emberkereskedelem elleni küzdelem európai napja. Ez okból a SOLWODI Hungary Egyesület (Szolidaritás a szükségben lévő nőkért) és a Párbeszéd Háza szerzetesei immár 6. alkalommal szerveztek konferenciát. Miért tartják fontosnak ezeket a konferenciákat?
Amiről nem beszélünk, az nincs! Viszont az emberkereskedelem nem maradhat a tabutémák között. Hiszen ennek különböző fajtái nagyon is jelen vannak a világ minden országában! A drog- és fegyverkereskedelem mellett a legtöbb pénzt jövedelmező bűncselekmény a világon!
A tájékoztatás, figyelemfelkeltés célja, hogy tudjunk a létezéséről. Nem a megfélemlítés a cél, hanem az, hogy tudatosan éljük az életünket. Tanuljunk, figyeljünk arra, mit miért teszünk vagy éppen nem teszünk. Felelősek vagyunk saját magunkért, és a körülöttünk élőkért is. Még egy fontos cél, hogy hangja legyünk azoknak, akik áldozattá váltak; továbbá, hogy felhívjuk az emberek, a társadalom figyelmét a kizsákmányolás e módjaira és az emberi méltóság ilyetén való sárba tiprásának jelenvalóságára.
Hogyan áll az emberkereskedelem helyzete Magyarországon?
Tranzit-, cél- és forrásország is vagyunk a munka-, és szexuális alapú kizsákmányolás terén egyaránt.
Laikusként hogyan tudunk tenni az elrabolt nőkért, a helyzet javulásáért?
A megelőzés fontos részét képezi a tudás és ismeretek megszerzése a világról és saját magunkról. Aki jól ismeri önmagát, erősségeit és gyengeségeit, igyekszik biztonságos kapcsolati hálóban élni, az sokat tesz a folyamat megállításáért.
Az egészséges testi és lelki élet, a saját értékességem tudata, az életcél megfogalmazása mind-mind erősítik a személyiséget. Az önálló, erős és egészséges személyiség pedig megakasztja a kihasználás, kizsákmányolás folyamatát.
A családi, az osztály-, a baráti és munkatársi közösségek nagyon fontos védőhálót jelentenek, különösen akkor, amikor valaki nehéz helyzetbe, krízisbe kerül. Ezek a helyzetek ugyanis sebezhetővé, könnyen a kihasználók, kizsákmányolók prédájává tehetnek bárkit.
Az emberkereskedelem szövevényes hálóját csakis segítő hálózatokban együttműködve tudjuk lépésről lépésre felszámolni.
Korábban megjelent írásunk a témában:
Fájdalomtól átitatott falak – Szerzetesek harca az emberkereskedelem ellen
Ha Ön, vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a
116-123
ingyenes lelki elsősegély számot!
hirdetés
1 Komment
Azt hinné az ember, hogy a megoldás egyszerű: a férfiak és a nők aránya nagyjából 1:1. Ha tehát mindenki szépen stabilan párba lenne rendeződve élne, akkor rend és nyugalom lenne a világban. Ez lenne egyébként a társadalom természetes (tehát legalacsonyabb energiaszintű) kristályszerkezete. Ilyenkor senkit nem rabolnának el, mert egyrészt nem lennének egyedül kallódó lányok, másrészt ugye eleve igény sem lenne elrabolt lányokra. Valamilyen rejtélyes külső erőtérből fakadólag azonban ez az alapállapot nem tud kialakulni, mitöbb, egyre távolabb kerülünk tőle, egyre magasabb gerjesztési szintekre, ahol aztán mindenféle furcsa jelenségek történnek, amelyek normálisan nem fordulhatnának elő.
Az emberkereskedelem és a szexuális kizsákmányolás nem más, mint a nemek közötti egyenlőség illúziójának meg a szexuális szabadságnak a mellékterméke! Szóval esze ágában sincs itt az EU-nak semmiféle küzdelem, csak mellébeszélés gyanánt és kitaláltak még egy n+1-edik világnapot.
Ettől persze dicséretes, hogy ha valakik civilként vagy a Egyház tagjaiként szeretnének segíteni a bajba jutottakon, csak sok máshoz, pl a hajléktalanok esetéhez hasonlóan látni kell, hogy a probléma alapvetően a hibás törvényekben gyökerezik, így megoldani sem lehet pusztán jótékonykodással.
Régen, ha egy fiatal lány nem akart elkallódni, akkor viszonylag egyszerű volt a recept: megházasodott, és jobb esetben ezzel meg is volt oldva a probléma. (Tény, hogy lehet találni ellenpéldákat, de akkor is jobb lett volna azt a rendszert kijavítani, mint lerombolni és létrehozni ezt a káoszt, ami most van.)
Ma a házasság, mint az élet megoldása, több okból sem működik: egyrészt a liberális propaganda hatására a fiatalok esetén a házasság mint lehetőség eleve fel sem merül, de amúgy jogilag is a házasságkötés korhatára magasabb, mint a beleegyezési korhatár (Ez amúgy a szexuális kizsákmányolás törvénybe iktatása).
Másrészt mióta feltalálták a válást, azóta a házasság semmit nem garantál, hiszen bármikor lehet egy feleségből elvált anyuka, arra meg érthető módon egyetlen lány sem vágyik, főképpen nem fiatalon.
Ha tehát adott egy lány, aki mögül a családi háttér kihullik, mondjuk szülei elváltak, apját nem is ismeri, anyuka pedig új életet kezdett valahol szerte a világban – ez nem túl ritka manapság – akkor mit tud kezdeni magával? SEMMIT. Hajára kenheti a jogait meg az európai únió összes világnapját, semmire nem megy vele. Egyetlen „szakma” van csak, ahol tárt karokkal várják…
Mit tudunk tenni laikusként? Nem sokat. Leginkább azt, hogy megpróbáljuk megértetni a lányokkal, hogy az egész liberaizmus egy ordas nagy hazugság, és hogy ők egymagukban nem létezhetnek, csak vagy egy család gyermekeként, vagy egy férfi feleségeként.