Idézet, Lelkiség

Aranyszabályok a Bibliából

Sok olyan helyzet adódhat az életünkben, amikor felemésztenek minket problémáink és úgy érezzük, nem tudunk tovább kitartani. Bár korábban már foglalkoztunk a témával, fontos megemlíteni , hogy ezekre az esetekre, valamint a mindennapi életre útmutatást ad számunkra a Biblia, ezekből az aranyszabályokból pedig nagyon sokat tanulhatunk életünk során.

„Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük, mert ez a törvény, és ezt tanítják a próféták.” (Máté 7;12)

Ezt a szabályt nehéz betartani, de leginkább akkor, ha valami olyat látunk, ami nem tetszik nekünk, például valaki a mi szemléletmódunk szerint rosszat, helytelen dolgot csinált. Nyilván vannak olyan dolgok, amelyek egységesen, mindenki szerint elítélt cselekedetek (pl. lopás, csalás…), de most nem ezekről van szó.

Szerintem az, ha valaki megértő, egy hihetetlenül nagy erény, főleg akkor, hogyha emellett türelmes és empatikus is. Tehát bonyolult lehet egy olyan helyzetben is kedvesen fordulni a másik emberhez, ha a cselekedetei nem felelnek meg a mi elvárásainknak, de mindenkinek vannak hibái, mindenki követ el baklövéseket és ezt figyelembe kell vennünk.

Segítsünk felebarátainknak, viselkedjünk tehát velük úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy velünk bánjanak!

„Aki lopott, ne lopjon többé, hanem dolgozzék és keressen kenyeret keze munkájával, hogy legyen miből adnia a szűkölködőknek is.” (Ef 4,28)

Ebben az idézetben nem feltétlenül csak a lopásról van szó az én véleményem szerint, hanem minden bűnről, melyet elkövethetünk a mindennapi életünk során. Például valószínűleg mindenki hazudott már a világon, te magad is és én is. Viszont ezt a rossz szokást abba lehet hagyni, ha erőt veszünk magunkon és az Úr segítségét kérjük, hogy Ő is támogasson minket abban, hogy kitűzött céljainkat kitartóan véghez vihessük. Sőt, ha legyőztük ezt a viselkedést és sikerül a legtöbb helyzetben ellenállni a kísértésnek, remek dolog, ha a tudásunkat és tapasztalatainkat továbbadjuk annak a barátunknak, akinek szüksége van rá.

„Mert az egész törvény ebben a mondatban teljesedik be: Szeresd embertársadat, mint saját magadat. De ha marjátok és rágjátok, vigyázzatok, nehogy felfaljátok egymást.” (Gal 5,14-15)

Már volt arról szó, hogy úgy viselkedjünk másokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy velünk bánjanak. Itt pedig arról beszélünk, hogy olyan módon szeressünk másokat, ahogy saját magunkat is. Én sokáig nem értettem ezt az igeszakaszt, mert néha sokkal jobban szerettem másokat, mint saját magamat! Aztán rájöttem, hogy az a fontos, hogy legyen önbecsülésünk, ismerjük meg saját személyiségünket, legyünk tisztában a hibáinkkal és erősségeinkkel és ezekkel együtt szeressük magunkat, és így másokat se bántsunk az ő gyengeségeik miatt. Természetesen az, hogy tudatában vagyunk a hibáinknak , nem jelenti azt, hogy nem lehetünk képesek fejleszteni magunkat ezen a téren.

Igen, fontos, hogy saját magunkat kedveljük, valamint megismerjük gondolkodásmódunkat, hiszen így tudunk majd másokat is szeretni teljes szívünkből.

Ujhelyi Dóra

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás