A szabdság vajon azt jelenti, hogy nem függünk senkitől? Vagy csak jól kell megválasztanunk, hogy kitől?
Te mikor, mitől érzed magad szabadnak? Én attól, ha megválaszthatom, kitől függjek. Mert így vagyunk megalkotva: valamitől vagy valakitől mindenképp függünk.
Én egyre inkább csak Istentől szeretnék. Csak Ő ismer igazán. Csak Ő van tisztában a múltam, jelenem, jövőm dallamaival. Csak Nála találok teljes megnyugvást. Csak Vele van értelme bárminek.
Pedig mennyi ideig hitegettem magam, hogy nincs Rá szükségem!
Hogy egyedül is megállom a helyem. Ugyan! Elég egy kis fájdalom, máris rohanok Hozzá. Nem vagyok elég. De Ő az. Végtelen és tökéletes – akkor is, ha nem mindig értem, miért teszi azt, amit tesz. Elég ha Ő tudja, én pedig bízom Benne.
Függő vagyok, Istenfüggő. Amennyire ijesztő ez néha, annyira boldoggá is tesz.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás