Egy példaértékű politikus – elkezdődött az Esterházy-emlékév

Az Esterházy János Zarándokközpont a Pázmaneum Társulással és a Felvidéki Magyar nyelvű Mária Rádióval (Mirjam Rádió) közösen 2021-re Esterházy János-emlékévet hirdetett a felvidéki magyarság mártírja születésének 120. évfordulója alkalmából. Ki volt gróf Esterházy János, mit kell róla tudni és miért van szükség erre az emlékévre? Többek között ezekről a kérdésekről is beszélgetett Bese Gergő atya Molnár Imrével, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont munkatársával.

Isten Szolgája, Esterházy János 1901. március 14-én született Nyitraújlakon. Édesanyja a lengyel  Tarnowska Erzsébet grófnő, édesapja gróf  Esterházy János Mihály volt, akinek a felvidéki Nyitra melletti Újlakon (ma Velké Zálužie) volt egy kisebb birtoka. Ő azonban fiatalon hunyt el, s az alig négy éves Jánost (két leánytestvérével együtt) a lengyel édesanyja nevelte fel mély istenhitet és hazaszeretetet öntve lelkükbe.

Esterházy János fiatalon lett a Trianon után Csehszlovákiába szakadt felvidéki magyarság  politikai vezetője, aki prágai, majd pozsonyi parlamenti képviselőként tevékenykedett a két világháború közti, küzdelmekkel és megpróbáltatásokkal teli időszakban.  Népéért (a jogaiban elnyomott felvidéki magyarságért) vállalt politikusi hivatást is, melyet soha nem az egyéni karrier, hanem a szolgálat eszközeként művelt. Esterházy a „keresztény hit buzgó megvallója és az üldözöttek önfeláldozó és bátor védelmezőjeként” a legnagyobb veszélyek közepette is felemelte szavát mindennemű jogtiprás ellen.  Annak ellenére, hogy személye a folyamatos támadások kereszttüzében állt, sohasem szűnt meg hirdetni a közép-európai (s elsősorban a magyar-szlovák) sorsközösség és kiengesztelődés fontosságát. A keresztény társadalomtanítás elveire épülő politikai küzdelmei mellett 1939-ben tevékenyen részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadásában. 1942-ben a pozsonyi parlament képviselői közül egyedül ő utasította el nyíltan a szlovákiai zsidóság deportálását kimondó törvényt. Ezt követően számos üldözött zsidó életét mentette meg azzal, hogy Magyarországra menekítette őket. Mindezért a Gestapo körözte, s a nyilasok is letartóztatták, de rejtőzködve sikerült átvészelnie a háború utolsó hónapjait.

Mi lett a sorsa a II. világháború utáni időszakban?

Esterházy, bár többször is lehetősége lett volna nyugatra távozni, nem menekült el, hanem keresztény hitéből fakadó saját elhatározása alapján menekülés helyett sorsát vállalva önként, szeretetből szinte feláldozta életét.  „Ezen a földön születtem, szívem, lelkem oly mélyen gyökerezik ebben a földben, hogy itt maradok köztetek, és veletek együtt fogom átélni a sötétség napjait is.” – üzente övéinek egyik cikkében, még szabadlábon. Kereszténysége és magyarsága miatt 1945 után természetesen neki is az üldöztetés és a szenvedés jutott osztályrészéül. Miután tiltakozott a csehszlovákiai magyarokat a Benes–dekrétumok miatt érő üldözés ellen, letartóztatták, a gulagba hurcolták, majd távollétében, Pozsonyban kötél általi halálra ítélték. Négyéves szovjet kényszermunka után tért vissza Csehszlovákiába, ahol halálos ítéletét kegyelemből életfogytiglanra változtatták. Esterházy 12 évig szolgálta népét hivatásából fakadóan keresztény politikusként. Ezt követően 12 évet kellett raboskodnia kommunista börtönökben, tüdőbajtól sújtva, súlyos szenvedések közepette. Hosszú évekig tartó börtönkálvária után, 1957. március 8-án, a szentség jegyében halt mártírhalált a morvaországi Mírov börtönében. Az életét és szenvedését vezeklésként Istennek felajánló Esterházy János halála után a hatóságok még földi maradványait sem voltak hajlandóak kiadni hozzátartozóinak. Tragikus történetéről évtizedeken át tartó kényszerű elhallgattatás után, csak a rendszerváltás után lehetett beszélni. Mivel a kommunista hatóságok még földi maradványainak kiadatását is megtagadták családjától, temetésére is csak halálra ítélésének hetvenedik évfordulóján kerülhetett sor, végakaratának megfelelően szülőföldjén, a zoboralji Alsóbodokon. Életművének tényszerű feltárása után, 2019-ben, Krakkóban Marej Jędraszewski érsek atya megkezdte boldoggá avatási eljárását. Tisztelői a jelenleg is folyamatban lévő eljárást és Isten szolgája lelki testamentumának megvalósítását

a 2021. január 6-án, vízkeresztkor megtartott ünnepi szentmise keretében megnyíló Esterházy-emlékév

eseményeivel és imáival is szeretnék lelkiekben támogatni és megerősíteni.

A szenvedésen túl mi indokolta Esterházy János boldoggá avatási eljárásának megindítását?

Surján László egy Esterházyval kapcsolatos írásában úgy fogalmaz, hogy, „ha Esterházy 1938-ban halt volna meg, senkinek sem jutna eszébe ma boldoggá avatásáról beszélni”.  Amikor Esterházy a maradás, vagyis a saját életének feláldozása (vagy, ahogy ő fogalmaz, Krisztus útjának követése) mellett döntött, akkor a maga emberi gyöngeségének tudatában is azzal a sátáni gonoszsággal szállt szembe, amely 1945 után a felvidéki magyarság egészének felszámolásával párhuzamban az európai keresztény kultúra likvidálását is céljául tűzte ki a kommunizmus eszméinek világméretű kiterjesztési szándékával. Transzcendenssé (mondhatni mitikussá) azáltal válik Esterházy élete, hogy ő az átélt tengernyi szenvedés ellenére is meg tudott bocsátani a saját és népe életének vesztére törő ellenségeinek, mi több, imádkozott értük és szenvedéseit értük is felajánlva volt képes morális és lelki értelemben is a jóval legyőzni a rosszat, erről a vele együtt bebörtönzött magyar és szlovák papok és civilek is tanúságot tettek. A boldoggá avatását megindító krakkói érsek, Marek Jędraszewski így fogalmazott:

„Isten Szolgája, Esterházy János olyan ember, aki az egyre növekvő konfliktusok idején is a békére és megbékélésre szólított fel. Képes volt észrevenni a gyengébbeket. Egyértelműen az igazság oldalán állt, s ezt keresztény meggyőződéssel, Isten- és emberszeretetével tette. Hitét a legnehezebb körülmények között is megtartotta.  Esterházy János /…/ szívét Isten szeretete töltötte meg, amelynek köszönhetően nem engedte át magát az üldözői iránti gyűlöletnek, hanem megáldotta őket és megbocsátott nekik – nem egyszer, hanem hetvenhétszer, tehát mindig és élete végéig imádkozott értük. A boldoggá avatási eljárás célja, hogy ne tűnjön el a magyar nemzet és a lengyel nemzet nagy vértanújának és az ő életének az emléke. Ne vesszenek el azok az értékek, amelyekért ő életét adta.”

Milyen aktuális üzenete lehet napjainkban az ő boldoggá avatási eljárásának és emlékévének?

Isten Szolgája, Esterházy János szolgálata, mártíromsága lelki iránytűként szolgál a felvidéki és az egyetemes magyarság, illetve minden más nemzet fiai számára is. A lengyel-magyar származású, egykori mártíréletű politikus példája a keresztény Európa védelmében éppúgy, mint a visegrádi négyek népei megbékélésében is nagy szerepet tölthet be.  Az általa képviselt hit-, erkölcs-, hazaszeretet- és megbékélés-eszmény olyan értékek, amelyekre korunk értékválságba sodródó világának egyre nagyobb szüksége van. Ezért is szükséges, hogy Esterházy János életpéldájára és munkásságára irányítsuk közösségünk és a velünk élő népek figyelmét. Szeretnénk, ha az emlékév programjaiba bekapcsolódó társadalmi szervezetek és intézmények Esterházy János mának szóló üzenetét eljuttatnák minden korcsoporthoz és társadalmi réteghez. Különösen fontos, hogy a szenvedéseit Istennek felajánló, a saját és minden más nemzet jogaiért kiálló Isten szolgája Esterházy János tanúságtétele ösztönző erővel hasson a közéletet formáló civil személyiségekre, illetve a közhatalmat gyakorló egyénekre is.

A lengyel-magyar származású, egykori mártíréletű politikus példája a keresztény Európa védelmében éppúgy, mint a visegrádi négyek népei megbékélésében is nagy szerepet tölthet be.

Fontos lenne, hogy az emlékév rendezvényei minél szélesebb körben népszerűsítsék az Esterházy János által tudatosan vállalt és képviselt keresztény értékrend mai aktualitását és fontosságát. Ezt az értékrendet képviseli az Esterházy-emlékév előzetes, felvezető programja, amely az M5 kulturális televízió karácsonyi műsorában kapott helyet. A Szent II. János Pál- és Isten szolgája Esterházy János-idézetekkel megrendezett KARÁCSONYI DALOK EURÓPÁÉRT című koncertfilm továbbra is megtekinthető a Képmás Magazin és az Esterházy János Zarándokközpont honlapján.

Hogyan lehet az emlékévhez csatlakozni és milyen rendezvényekre kerül sor, tekintettel a mostani pandémiahelyzetre is?

Az Esterházy János Zarándokközpont, a Pázmaneum Társulás és a Felvidéki Magyar nyelvű Mária Rádió felhívásához saját, Isten szolgája Esterházy János életét, mártíriumát felidéző események megrendezésével vagy az emlékévet meghirdetők által szervezett és kiajánlott programok átvételével lehet csatlakozni. Szeretettel várjuk tehát az egyházi és világi közösségek és intézmények, civil szervezetek és egyéb társulások  csatlakozását a kezdeményezéshez. Az emlékévben tervezett programok (konferenciák, előadások, pályázatok, irodalmi estek, kiállítások, film- és könyvbemutatók) a járványügyi helyzet függvényében nyilvánosan vagy az online térben kerülnek megrendezésre.

Az Esterházy János Zarándokközpont múzeuma lehetővé teszi a mártírpolitikus életével kapcsolatos dokumentumfilmek és kiállítások kölcsönzését, illetve segítséget nyújt az Esterházy életével kapcsolatban megjelenő legújabb kiadványok bemutatását s terjesztését segítő helyi rendezvények megtartására.

Mik azok a konkrét tervek, amelyeket az Esterházy-emlékévben szeretnének megvalósítani?

Az Esterházy-emlékév központi eseménye a 2021. szeptember 18-án, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpontban Isten szolgája végső nyugalomra helyezésének 4. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi szabadtéri  szentmise és a hozzá kapcsolódó lelki programsorozat lesz. Az Esterházy János Zarándokközpont ehhez kapcsolódóan tervez egy felvidéki családok részére szóló lelkigyakorlatot, a boldoggá avatással kapcsolatos nemzetközi konferenciát, egy alsóbodoki keresztény zenei találkozót, Esterházy János rajzpályázatot és gyermekalkotó tábort.

Esterházy Jánosnak már több mint 30 településen van emlékhelye. Ezen települések szinte mindegyike tervez olyan koszorúzással egybekötött rendezvényt, amelynek során széles körben nyílik lehetőség  megismertetni Isten szolgája Esterházy János áldozatos életét.

A legnagyobb magyarországi civil szervezet, a Rákóczi Szövetség, s annak Esterházy János Emlékbizottsága 2021. március 14-én, Isten szolgája Esterházy János születésének 120. évfordulóján, Budapesten, a Szép utcában tervezi hagyományos koszorúzással összekötött Esterházy-megemlékezését. A tervek szerint a Magyar Országgyűlésben ünnepi akadémia keretében kerül átadásra a Szövetség által adományozott Esterházy János-emlékplakett.

Ha a helyzet megengedi, akkor a Rákóczi Szövetség nyári táboraiban és helyi szervezeteiben is napirendre kerülnek az Esterházy János életét érintő ismeretterjesztő előadások, kiállítások és történelmi vetélkedők.

A csehországi magyar szervezetek és intézmények az Esterházy-emlékév tiszteletére március 7-én tartják hagyományos koszorúzási ünnepségüket a prágai, motoli temető tömegsírjánál, illetve 2021. júniusában  kerül sor arra a kétnaposra tervezett rendezvényükre, mely az olmützi székesegyházban tartott ünnepi szentmisével kezdődik, majd Isten szolgája Esterházy János halálának helyszínén, a mírovi börtön közelében lévő emlékhelyen folytatódik.

Az emlékévhez különböző rendezvényekkel csatlakozik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, az Esterházy Akadémia, a Via Nova Ifjúsági szervezet a Lakitelki Népfőiskola (ahol Kárpát-medencei középiskolások Esterházy-vetélkedőjének meghirdetésére kerül sor), az Ipolymenti települések társulása, számos Nógrád megyei civil szervezet, de vannak már erdélyi és lengyelországi érdeklődő szervezetek is.  

Kiemelt fontosságúnak tartjuk, hogy az Esterházy-emlékévre a magyarországi Eucharisztikus Kongresszus évében kerül sor, ami lehetőséget ad arra, hogy Esterházy János börtönkörülmények közti eucharisztiatiszteletére (rabtársai „járó szentségtartónak nevezték”) is fény derüljön a kongresszusi programban. Ezért fokozni szeretnénk a boldoggá avatásáért folyó munka és imádság intenzitását, illetve az e célt szolgáló lelki programok hatósugarának kiterjesztését.

Hogyan tudnak a magyarországi, illetve Kárpát-medencei magyar települések csatlakozni az emlékévhez?

Az Esterházy János Zarándokközpont Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnájában a boldoggá avatási eljárás kezdete óta minden hónap első szerdáján szentmisét mutatnak be az egyházi eljárás eredményes lefolyásáért. A Felvidék.ma hírportál az eddigi vállalását folytatva továbbra is élő adásban közvetíti az Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért felajánlott szentmiséket. Az emlékév kapcsán megindul az első szerdai szentmisék megtartásának kiterjesztése minden olyan felvidéki, illetve Kárpát-medencei magyar plébániára, ahol magukénak érzik a mártír felvidéki gróf oltárra emelésének ügyét. A Felvidéki Magyar nyelvű Mária Rádió a hónap első szerdáján Komáromból közvetített szentmiséivel csatlakozik a kezdeményezéshez. Ezzel a folyamattal párhuzamosan megkezdődik egy, a boldoggá avatásért folytatott Kárpát-medencei imahálózat kiépítése. Az Esterházy János Zarándokközpont az emlékévben szeretné megerősíteni az Isten szolgája életének népszerűsítési kampányát az elérhető egyházi és világi médiafelületeken.

Az emlékév meghirdetése kapcsán szeretnénk felkérni jeles magyar, illetve közép-európai személyiségeket arra, hogy vállalják Isten szolgája boldoggá avatási ügyének, illetve az Esterházy János Zarándokközpont működésének „tiszteletbeli nagykövetként” való támogatását és erősítését.

Az Esterházy János Zarándokközpont és a Pázmaneum Társulás és a Felvidéki Magyarnyelvű Mária Rádió kéri a csatlakozni szándékozó szervezetek és intézmények képviselőit, hogy az info@pazmaneum.com és az info@esterhazyjanos.eu villámpostacímen szíveskedjenek jelezni, milyen rendezvénnyel vagy eseménnyel szeretnének kapcsolódni az Esterházy-emlékév programjához, illetve, hogy milyen segítséget várnak azok megvalósításához.

Az előttünk álló 2021-es Esterházy-emlékévben Isten szolgája Esterházy János emlékezetének megőrzésére, lelki testamentumának közös kiteljesítésére mindenkit szeretettel vár: 

az Esterházy János Zarándokközpont a Pázmaneum Társulás és

a Felvidéki Magyar nyelvű Mária Rádió Mirjam vezetősége:

„Cselekedjünk mindnyájan teljes egységben és szeretetben!”

Bese Gergő atya

hirdetés