A tavalyi év sok mindenre megtanított minket, többek között arra is, hogy nem minden úgy van, ahogy mi szeretnénk. De vajon ezek után miként tervezzük a 2021-es évünket?
Valószínűleg sokunkban rengeteg terv megszületett már az idei esztendőre, hogy miket szeretnénk csinálni, ha a járvány után több olyan lehetőségünk is lesz, amelyekről tavaly többnyire le kellett mondanunk. Legyen szó egy egyszerű mozizásról vagy színházról, egészen a nyári utazásokig. 2020 megtanított minket, hogy tervezhetünk hosszútávra, de sokszor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy mi szeretnénk, így nem árt, ha van „B” tervünk is.
Talán előtte sokszor belekényelmesedtünk abba, hogy ha valamit eltervezünk, akkor az úgy is lesz. Mivel itt Magyarországon nem volt szerencsére háború, természeti vagy bármilyen egyéb katasztrófa az utóbbi évtizedekben, amely átírhatta volna a terveinket. Így könnyen tudtunk olyan csekélységeken bosszankodni, hogy például dugóban ácsorgunk a Balatonra menet vagy éppen sokat kell várni az étteremben a kiszolgálásra.
Az elmúlt időszak viszont talán megtanított bennünket arra, hogy értékeljük a pillanatokat és ne a bosszantó körülményekkel foglalkozzunk,
ha ismét lehetőségünk lesz olyan dolgokra, amelyekre a járvány alatt nem volt. Továbbá arra is felhívta a figyelmünket, hogy bár tervezzünk nyugodtan előre, bízzuk ezeket a terveinket Istenre. Mert bármennyire is mi szeretnénk irányítani az életünket, az az Ő segítsége nélkül nehezen tud működni. Legyen szó egy rövid- vagy hosszabb távú tervünkről, kérjük az Ő kegyelmét rá.
Továbbá még egy fontos dolgot megjegyezhetünk így 2021 elején. Tervezzünk bármennyire is előre, éljünk minden nap úgy, ahogy Jézus kéri tőlünk! Ha pedig hibázunk, akkor se feledjük, hogy Ő mindig mögöttünk áll, hogy felsegítsen…
hirdetés
1 Komment
” arra is felhívta a figyelmünket, hogy bár tervezzünk nyugodtan előre, bízzuk ezeket a terveinket Istenre.” Tedd fel magadnak a kérdést,ezt komolyan is gondolod?? Hol vagy ebben Te?? Tegyük fel, hogy lehetőségeid szerint mindent megtettél egy terv érdekében,szerinted garantált a siker? Nem, mert vannak rajtad kívül álló emberek és események melyek mind befolyásolják a történéseket. Ha egy terv nem sikerül,kit nevezel hibásnak,magadat,a többieket vagy Istent? Azt kell írjam, hogy hol ezt,hol azt. Éppen ahogyan az érzelmeid megkövetelik és rálátsz az okokra. Mit szólnál ahhoz, ha Isten terve az lenne,hogy tégy a legjobb tudásod szerint és meglátod mi lesz belőle. Ezt azonban nem tudod elfogadni, mert a sikertelenséget nem tanultad meg kezelni.Nem tudod kielemezni az okait. Így jobb híján, hogy ne sértsd meg magadat(már aki foglalkozik ezzel), állandóan kifelé kéregetsz és kifelé helyezed a felelősséget is. Bár megteszed a magadét sokszor (ez így igazságos,leírom hát) de mindvégig bizalmatlan vagy.
Isten felfoghatatlan lehetőséget biztosít számunkra, hogy kibontakozzunk. Vajon mi mért élvezzük azt,hogy kötelet kötözünk magunkra,odaadjuk a kötél végét Istennek,leugrunk a hídról és azt ordibáljuk, Istenem,az életem a kezedben van,segíts!! Ha te lennél Isten helyébe ( jobban mondva,ha te játszanád a magad istenét), mit tennél? A rövid távú megoldás, hogy (milliószor)felhúzod a függő embert, a hosszú távú pedig az, hogy elmagyarázod neki, a kötél végszükség esetére van, minden más esetre,használd a fejedet.
Isten jelenlévő jelenléte pedig mindannyiunkat segít abban,hogy meghozza a jó döntést, de a döntést TE hozod meg,akár tetszik akár nem és ezáltal a felelősséget is viselned kell(amit kimondhatatlanul utálunk).