2020. 08. 31.

A végén úgyis Ő győz

Annyiszor csalódunk Istenben, ha a körülmények nem nekünk kedveznek. Elhagyott? Már nem szeret? Büntet? Egyik sem. Vele nem könnyebb, viszont boldogabb az életünk.

Ma reggel kissé borús hangulatban ébredtem. Hétfő van, de talán ez nem is számít. Valahogy az fogalmazódott meg bennem, hogy miért nem érünk soha a küzdelmeink végére. Miért? Miért van az, hogy épp megoldunk egy problémát, máris jön egy másik? Miért nem lehet egyetlen nyugodt hetünk, ne adj’ Isten, hónapunk? Komoran, ehhez hasonló gondolatokkal készülődtem.

Aztán sminkelni kezdtem és megláttam a tükörképem. Semmi mosoly, de a szemem megcsillant. Megláttam: Isten most is ott van velem, bennem. Ő nem azt ígérte, hogy Vele problémamentes lesz az életünk.

Azt sem mondta, hogy aki engem követ, annak könnyebb lesz, mint másoknak.

Azt viszont megígérte, hogy minden egyes napon velünk lesz és azt is, hogy a végső szó az Övé. Ő az egyetlen győztes, senki más. Ez az, ami biztonságérzetet és békességet adhat. Akármilyen nehéz is most, akármennyire igazságtalan is az élet, a végső győzelem az Igazságé. A végső győzelem Jézusé. Ez elég ok, hogy hálásak legyünk és bízzunk Benne.

 

Borítókép - Fotó: Igor Stevanovic | Dreamstime.com
#csakegygondolat Szilágyi Anna
hirdetés

2 hozzászólás

  • Válasz Filipánics Tibor 2020. 08. 31. 11:14

    “Annyiszor csalódunk Istenben” Hmm,régen igen de mostanában ilyen gondolatom nincsen.Sőt,nem is értem e gondolatmenetet.
    “Isten most is ott van velem, bennem. Ő nem azt ígérte, hogy Vele problémamentes lesz az életünk.” Pontosabban:jelen van. “benned” talán épp ezért nem bízunk Istenben,mert picit azonosulunk vele.Én ilyet nem teszek,én nem érzem,hogy bennem lenne,viszont mindig,mindenhol érzem,hogy jelen van.
    “Azt viszont megígérte” Isten ilyen kijelentést tett volna? Mi szükség neki ígérgetni?Nyilván ránk tekintettel tette ezt(?),mert látta,hogy a bizalom felé hol nagyobb hol nincs is.Érdekes,hogy csak úgy tudunk bízni Istenben,hogy birtokoljuk annak ígéretét.Elgondolkodtató,igaz?Vajon mért van erre szükségünk?Mért nem tudunk minden kétséget kizárólag hinni/bízni benne. Én ezt a kétséget sem értem,nekem nincs szükségem az ígéretére,hogy teljes mértékben bízzak. Fel nem merül bennem az ellenkezője.(nyilván látszik az értetlenségem de el nem tudom képzelni ezt az érzést,Istenben nem bízni,mi van???)
    “Ő az egyetlen győztes, senki más.” Nana!! Egy győztes akkor van ha vannak vesztesek is és van kivel küzdeni.Istennél ilyen nincs.Vajon mért akarjuk Istent kihozni győztesnek? Neki nem kell legyőznie semmit és senkit,ez nonszensz?
    Szerintem ismét kivetítjük a belső világunkat,ennyire rosszak lennénk.

    • Válasz Zoli 2020. 09. 02. 13:47

      “Sőt,nem is értem e gondolatmenetet.”

      Kedves Tibor, az olvasók nagy részének nevében írhatom, hogy mi sem értjük a te hozzászólásaid gondolatmenetét. Szerintem érdemes lenne kicsit visszavenni ebből a fölényeskedő, és kioktató stílusból, amelyet a keresztény hit mindenki másnál beavatottabb képviselőjeként prezentálsz itt rendszeresen, és a blog szerzőit sértegeted vele.