2020. 08. 12.

Így ír a Biblia a fiatalságról

Augusztus 12. a fiatalok világnapja.  Az ünnep célja, hogy a fiatalok is kapjanak egy olyan napot, amikor felhívhatják a figyelmet a társadalomban elfoglalt szerepükre, jogaikra, kötelességeikre, valamint a nehézségekre, amelyekkel a mai társadalomban találkoznak. Mi arra vállalkoztunk, hogy mindezt a Biblia tükrében vizsgáljuk meg.

Az elhívás nincsen korhoz kötve

Az egyik legfontosabb üzenet, amit a Biblia a fiatalságról közvetít, az az, hogy erre a korosztályra is fontos feladatokat tud Isten bízni. Azonban ne gondoljuk, hogy azért, mert a fiatalok bármiben jobbak lennének az idősebb és tapasztaltabb korosztálynál. Isten pont azt bizonyította be azzal, hogy fiatal embereket hívott el szolgáinak (pl. Dávid, Jeremiás), hogy nem az emberi tapasztalat, bölcsesség számít, hanem egyedül a vele való szoros kapcsolat és az emberi engedelmesség. A Biblia tele van olyan kiválasztott emberekkel, akik a mi szemünkben tökéletesen alkalmatlanok voltak bármilyen nagy tett végrehajtására. Isten legtöbbször pont az emberi szemmel legalkalmatlanabbakat hívja, hogy rajtuk még nyilvánvalóbbá váljon az Ő dicsősége. 

Isten ezt mondta Jeremiásnak, amikor elhívta prófétájának:

„Így szólt hozzám az Úr igéje: Mielőtt megformáltalak az anyaméhben, már ismertelek, és mielőtt a világra jöttél, megszenteltelek, népek prófétájává tettelek. De én ezt válaszoltam: Ó, Uram, Uram! Hiszen nem értek én a beszédhez, mert fiatal vagyok! Az Úr azonban ezt mondta nekem: Ne mondd, hogy fiatal vagy, hanem menj, ahova csak küldelek, és hirdesd, amit csak parancsolok! Ne félj tőlük, mert én veled leszek, és megmentelek! – így szólt az Úr. Azután kinyújtotta kezét az Úr, megérintette a számat, és ezt mondta nekem az Úr: Én most a szádba adom igéimet! Lásd, én a mai napon népek és országok fölé rendellek, hogy gyomlálj és irts, pusztíts és rombolj, építs és plántálj!” (Jeremiás 1,4-10)

Salamon is arra panaszkodott Istennek, hogy túl fiatal a kormányzáshoz, ezért bölcsességet kért a feladat teljesítéséhez. Isten pedig őt tette a valaha élt legbölcsebb emberré:

„Most pedig, Uram, Istenem, apám, Dávid után királlyá tetted a te szolgádat. De én még egészen fiatal vagyok, nem értek a kormányzáshoz. És a te szolgád választott néped között van, amely olyan nagy nép, hogy meg sem lehet számolni; nem lehet számba venni sokasága miatt. Adj azért a te szolgádnak engedelmes szívet, hogy tudja kormányozni népedet, különbséget téve a jó és a rossz között. Ki tudná különben kormányozni a te nagy népedet?! Tetszett az Úrnak, hogy ezt kérte Salamon. Azért ezt mondta neki Isten: Mivel ezt kérted, és nem kértél magadnak hosszú életet, nem kértél gazdagságot, és nem kérted ellenségeid életét, hanem értelmet kértél, hogy törvényemnek engedelmeskedve tudj kormányozni, ezért teljesítem kérésedet: olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem.” (1Kir 3,7-12)

Gondolj a jövőre

Ez az az időszak az életünkben, amikor mindenre gondolunk, csak a jövőre vagy arra nem, hogy mi lesz egyes tetteinknek a következménye. A Biblia erre is figyelmeztet. A Prédikátor könyve külön szólítja meg a fiatalokat és hívja fel a figyelmet arra, hogy mindez mulandó és nem szabad meggondolatlanul élnünk. Ami most bulinak, lázadásnak tűnik, az Isten szemében ettől még ugyanúgy bűn. Ugyanakkor felszabadító, hogy boldogságra hív az ige, de okosan megélt boldogságra! 

„Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy, légy jókedvű ifjúságod idején, és élj szíved vágya szerint, ahogy jónak látod! De tudd meg, hogy mindezekért Isten megítél téged! Távolítsd el szívedből a bosszúságot, és tartsd távol magadtól a rosszat, mert az ifjúkor és a fiatalság mulandó!” (Prédikátor 11, 9-10)

 

Borítókép: Ammentorp | Dreamstime.com
Blog Harmati Dóra
hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás