Hol van Isten? Sokszor tesszük fel a kérdést. Misére vagy istentiszteletre járunk, hogy kapcsolódjunk hozzá, de belegondoltatok már, mennyi-mennyi lehetőség van a vele való találkozásra a templom falain kívül is?
- A természetben
Legyen szó egy naplementéről, egy erdei sétáról, egy lélegzetelállító hegyről vagy épp egy nyári záporról, Isten mindezekben mélyen jelen van és megmutatja magát. Ő egyszerre a békés tó és a vad vihar, az avar az erdőben és az új rügyek. Persze sokkal több, mint maga a természet, de itt közelebb érezhetjük magunkat hozzá, mint a betontengerben. Néha érdemes egyedül is a természetben lenni, talán a legkönnyebben így lehet észrevenni az Ő szépségét és erejét a teremtett világban.
- Az alkotásban
Akármit is alkotok, például sütök, verset írok vagy fotózom, Isten és az Ő Szentlelke elképesztő módon részt vesz a folyamatban. Amit a pszichológia gyakran flow élménynek hív, vagyis amikor szinte megfeledkezünk magunkról és átadjuk magunkat az adott tevékenységnek, azt én úgy tapasztalom, hogy az Ő jelenlététől lesz igazán izgalmas. Hatalmas lehetőség, hogy a Teremtő minket is teremtőnek talált ki, gondoljunk csak az ezernyi műalkotásra vagy bármely nagy találmányra.
- A szeretteimben
Isten maga a szeretet (ld. 1János 4:8.) Épp ezért, ha a barátainkkal vagy a családunkkal vagyunk, az a lehető legjobb találkozás a szeretettel, így vele is. Egy ölelésben, egy nevetésben egy összenézésben annyira ott van Ő. És a legjobb, hogy általa nemcsak kapni akarunk szeretetet, hanem adni is – egyre többet. Egy idő után aztán ez kiterjedhet azokra is, akik nem szeretnek viszont: hiszen ezt kérte Jézus is.
- A lehetőségekben
Remélem, te is ismered azt az élményt, amikor egy lehetetlennek tűnő helyzetből egyszer csak valami csodálatosan jó alakul ki. Ilyenkor tapasztalhatjuk, hogy Isten folyamatosan gondoskodik rólunk. Akkor is figyelt ránk és utat készített a pusztában, amikor annak semmilyen nyoma nem volt. Utólag áll össze a kép a leggyakrabban, például egy új ajtó megnyílásakor, friss lehetőségek alkalmával – ne felejtsünk el hálát adni! (Haladóknak már a nehézségek közepette is lehet, tudva, hogy úgyis Ő vár a rázós szakasz végén.)
- A belső szobámban
Talán a legfontosabbat hagytam utoljára: a belső szobában való találkozást az Élő Istennel. Tudod, azok a percek vagy órák, amikor semmi nem tereli el a figyelmed (mert nem hagyod), csak Vele vagy. Persze ez nem kell, hogy mindig szó szerint egy szoba legyen, hiszen ahogy említettem korábban, egy sétakor vagy a vízparton ugyanúgy lehet randevúzni vele. Régebben a minél összeszedettebb imákra törekedtem, de mára megtanultam, hogy sokszor szavak sem kellenek az imához, elég a figyelem és a szív megnyitása.
Kép: dreamstime.com
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás