Bár az apák napját világszerte számos különböző időpontban ünneplik, az egyik legelterjedtebb június harmadik vasárnapja. Magyarországon is ezen a napon emlékezünk az édesapákra.
Emlékszem, hogy gyerekkoromban az egyik anyák napján merült fel bennem, hogy „de mi a helyzet az apákkal?” Nekik nincs emléknapjuk? Aztán később számomra is kiderült, hogy bizony őket is ünnepeljük az évnek egy bizonyos napján, csak talán még kevésbé elterjedt ez az ünnepkör nálunk.
Idén márciusban az egyik barátom Szent József ünnepén (például Olaszországban és Spanyolországban is ekkor ünneplik az apákat) felköszöntött engem is. Mivel augusztusra várjuk első gyermekünket, így valóban apaként ért az üdvözlete, bár akkor gondolkoztam el mélyebben is, hogy nem csupán pár hónap múlva vár rám az apaság, hanem már a várandósság alatt is megélhetem ezt a szerepet. Igaz, ekkor még kicsit nehezebb elképzelni, hogy milyen apaként, főleg mivel még az ultrahangok alatti kapcsolat sem volt meg az utóbbi időben a járványhelyzet miatt. Így a feleségem által hozott fotókkal, illetve később a baba pocakban való mozgolódásakor élhettem át én is fizikailag, hogy apa vagyok.
Nem tudom, kinél hogy volt, de így az első gyereknél bennem felmerült már többször is, hogy vajon én jó apa leszek, vagy készen állok az apaságra?
Anyaként is aktuálisak lehetnek ezek a kérdések, de mégis, ők a kilenc hónap alatt olyan kapcsolatba kerülnek a babával, hogy bennük értelemszerűen könnyebben kialakul ez a kapcsolat.
Szerencsés vagyok, mert olyan családban nőhettem fel, ahol valódi apaképet kaptam, így azért van viszonyítási alapom, hogy mire kell figyelnem apaként. Ha esetleg neked nincs ilyen tapasztalatod, akkor se keseredj el, ha az apaság előtt állsz, mert hátha az ismerősi vagy baráti körben van olyan, aki már apaként adhat neked néhány jó tanácsot. A legfontosabb azonban szerintem az, hogy az apa egy biztos hátteret jelentsen családjának és segítse őket, ahol tudja.
A bennem lévő kérdésekre visszatérve általában arra a válaszra jutok, hogy az apaságra nem lehet készen állni, hanem apává a gyermekünk nevelése által válunk. Ehhez kérjük a Jóisten segítségét is a mai napon, hogy felelősségteljes apák tudjunk lenni! Isten éltesse az édesapákat!
Hortobágyi Tibor
Fotó: Pixabay
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás