Te menekülsz Istentől?

Vajon miért menekülünk Isten elől? Ezt a kérdést tette fel a “Our Daily Bread” [Mindennapi kenyerünk] oldala, és rögtön három példát is felhoz, hogy milyen “praktikákkal” igyekszünk bebiztosítani a saját kényelmünket!

Észrevetted, hogy hajlamosak vagyunk üresen hagyni az első padokat a templomban? Mintha menekülnénk Isten elől. Talán attól tartunk, ha túl közel kerülünk Hozzá, olyan kérdéseket tehet fel, amelyekre nem tudunk, vagy nem akarunk válaszolni, olyan dolgokat kérhet tőlünk, amelyeket nem akarunk vagy félünk megtenni. Esetleg arra kér minket, hogy hagyjunk fel a számunkra fontos dolgokkal, szokásokkal vagy kapcsolatokkal.

Az ilyen és ehhez hasonló félelmek miatt különféle praktikákkal igyekszünk bebiztosítani saját kényelmünket: távolságtartók vagyunk, hideg engedetlenségbe vagy hamis vallásosságba burkolózva tartjuk távol magunkat Tőle.  

1. Távolságtartás

Sokan ugyan követni akarják Jézust, de csak bizonyos távolságból. Máté evangéliumában olvashatjuk, hogy miután Jézust elfogták a Getszemáni-kertben Péter messziről követte Őt. (Mt 26,58) Valószínűleg szíve mélyén közel akart lenni hozzá, de félt. Úgy tűnik(,) önmagunk védelme az elsődleges indok, amiért megpróbáljuk tartani a biztonságosnak tűnő távolságot Istentől. De ez őrültség. A legbiztonságosabb hely nem távol van Istentől, hanem közel hozzá. 

hirdetés

Azt hisszük, meg tudjuk menteni magunkat azzal, hogy elmenekülünk Isten elől: az élethez való ragaszkodás elszakít minket az életet adó Istentől. Jézus is ezt tanította: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét minden nap és úgy kövessen. Mert aki életét meg akarja menteni, elveszíti. Aki meg elveszíti értem az életét, az megmenti. Mert mi haszna van belőle az embernek, ha megszerzi akár az egész világot is, de maga elpusztul vagy súlyos kárt szenved?” (Lk 9, 23-25)

2. Engedetlenség

Néhányan az engedetlenség útját választjuk, hogy elmeneküljünk Isten elől. Általunk kicsinek vagy elfogadhatónak tartott bűnökkel élünk, és úgy gondoljuk, minket nem kell ezektől megmenteni, igazából ezek nem is olyan nagy bűnök, mint a gyilkosság vagy a házasságtörés. De Jézus óva int minket ezektől  is, mivel meggátolnak minket az Istennel való kapcsolatunk növekedésében.

3. Hamis vallásosság

Vannak, akik a farizeusokhoz hasonlóan hamis vallásosságba burkolózva vallásos kereteket építenek maguknak, hogy elkerüljék az Istenbe vetett teljes bizalmat és szeretetet. A farizeusok a törvény betűje mellett kötelezték el magukat, mint például a szombat megtartása, miközben elhanyagolták annak valódi lényegét. Jézus leleplezte a lelki bukásukat és képmutatásukat. Tudta, hogy miközben azt mutatják, közelítenek Istenhez, valójában menekülnek előle, és kerülik a valós kapcsolatot vele. Engedelmességet színlelnek, de valójában engedetlenek.

De van egyáltalán remény azok számára, akik menekülnek Isten elől? A válasz egyértelműen igen. Nincs olyan mélység, ahova Isten ne érne el. Folyamatosan a radar képernyőjén vagyunk, és Ő mindig készen áll arra, hogy megmentsen minket. Ehhez viszont el kell fogadnunk Őt és az Ő útját.

Isten mindig együttérez velünk, még akkor is, ha úgy gondoljuk, jobb nekünk Nélküle. Az elveszett bárányról szóló példabeszédben olvashatunk a jó pásztorról, aki otthagyja a 99 juhot, hogy megkeresse azt az egyet, amelyik elveszett (Lk 15, 3-7). Akár egy vad tengeren hánykolódó hajón, vagy mélyen a víz alatt egy cet gyomrában, Isten szeretete és kegyelme mindenütt elérhető.

Ahogy a tékozló fiú, mi is mindig visszatérhetünk az Atyához – Csak egy imádságnyira van tőlünk.

Forrás: Our Daily Bread 

Fordította: Tóth Leticia

hirdetés