Kreatív

Van kedvenc idézeted? Küldd el nekünk!

Isten sokféleképpen tud a szívünkhöz szólni. Néha egy csodás látványon keresztül, máskor a Biblia szavai által, ismét máskor pedig egy ütős idézettel, kedves gondolattal. A 777 oldalán is gyakran találkozhattok híres emberek válogatott idézeteivel, a Facebookon pedig idézetes képekkel.

Neked is bizonyára van kedvenc íród, akitől szívesen idézel. Kedvenc idézeted, ami ki van téve a szobád falára, fel van írva a jegyzeteid közé. Arra hívunk most benneteket, küldjétek el a cikk alatt hozzászólásban vagy a Facebookon kommentben ezeket, ha szívesen látnátok viszont a 777 oldalán egy idézetes kép formájában.

Az idézetek jöhetnek a Bibliából, híres emberektől, könyvekből, de mindenképpen írjátok oda, ki mondta, kinek a könyvében (és melyikben) szerepel.

Várjuk az idézeteket!

11 hozzászólás

  • Válasz Aranyné Baran Zsuzsanna 2019. 07. 11. 11:25

    A kereszt szilárdan áll, míg a világ forog.
    ( a karthauzi rend jelmondata)

  • Válasz heizer 2019. 07. 12. 10:10

    “Szóval elmész, de mielőtt elmész, még egyszer visszanézel, csak még egyszer, miközben
    elhalványul a naplemente, még egyszer, utoljára (…) . De lehet, hogy mégsem olyan jó
    ötlet visszanézni – minden történet ezt állítja. Emlékezz csak, mi történt Lót feleségével. A
    legjobb, ha nem nézel vissza. A legjobb hinni, hogy minden szép és jó lesz, amíg meg nem
    halsz – és lehet, hogy így is lesz; ki meri azt mondani, hogy nem így szoktak véget érni a
    dolgok? A sötétbe elvitorlázó hajók közül van, amelyik újra meglátja a napfényes eget, újra
    megtalálja egy másik gyerek kezét; ha az élet bármire is megtanítja az embert, arra biztosan,
    hogy annyi boldog végkifejlet létezik, hogy komolyan meg kell kérdőjelezni annak az
    embernek a józanságát, aki azt állítja, hogy nincs Isten.
    (…)
    El innen, és próbálj mosolyogni. Kapcsolj be egy kis rock and rollt a rádión, és minden
    bátorságoddal és hiteddel menj az élet felé. Légy igaz, légy bátor, és állj ki az igazadért!
    A többi csak sötétség”

    Stephen King: Az

  • Válasz Oroszné Sz. Enikő 2019. 07. 12. 14:38

    “Isten, Brahma, Ísvara, Síva, Krisna,Allah, Jézus, a Magasztos, a Mindenható,feléje fordul a mindenség arca, érte dobog az élők szíve, Ő az a fény, amely az embernek a felismerhetetlenség ködén át ragyog. Őt kell imádni abban a formában, amelyben nekünk gyarló embereknek feltűnik. Ó, Te Valóság, a gyenge szemnek láthatatlan sugaradat leküldted hozzánk! Sok alakban tűnsz fel nekünk, sok névvel illetünk Téged! Birmában Pharának hívnak ugyan, nyugaton Isten a neved. Fiadat Krisztust, Megváltónak küldted. Allah vagy a muszlimoknak, hinduk Shakri-erőt látnak benned. Soknak a nap a Te képed. A tanult szellemek a kincseidet látják, a művészek leheletedet szívják magukba. Mindegy, hogy mi a neved, te vagy az egyetlen Valóság, érzünk csupán, de gyarló értelmünk nem fog fel.”

    részlet, G.Hajnóczy Rózsa: Bengáli tűz c. regényéből (Szépirodalmi Kiadó, Bp.1969)

  • Válasz Szép János 2019. 07. 12. 16:20

    1Kor 16,22 Marana tha!

  • Válasz Ámon Tamás 2019. 07. 12. 16:51

    “Boldogok, akik észreveszik egy diófában a bölcsőt, az asztalt, és a koporsót, és mindháromban a diófát, mert nem csak néznek, hanem látnak is.” Gyökössy Endre

  • Válasz Kiss Ágoston 2019. 07. 12. 18:15

    a csodák szerintem sohasem ejtik zavarba a realistát, és nem is a csodák hajlítják a hit felé. Az igazi realista, ha nem hívő, mindig talál magában erőt és képességet arra, hogy ne higgyen még a csodának se, ha pedig a csoda megcáfolhatatlan tényként áll előtte, akkor inkább a saját érzékeinek nem hisz, semhogy lehetségesnek tartsa azt a tényt. Ha mégis lehetőnek tartja, csak mint olyan természeti tényt fogadja el, amelyet mindeddig nem ismert. A realistánál nem a csoda szüli a hitet, hanem a hit a csodát. Ha egyszer a realista hinni kezd, akkor éppen realizmusánál fogva okvetlenül el kell fogadnia a csodát is. Tamás apostol kijelentette, hogy nem hiszi el az Úr megjelenését addig, amíg nem látja, amikor pedig látta, azt mondta: „Én Uram, én Istenem!” A csoda késztette arra, hogy szilárdan higgyen? Az a legvalószínűbb, hogy nem; hogy csakis azért hitt, mert hinni akart, és lelke mélyén már akkor odaadóan hitt, amikor azt mondta: „Nem hiszem el, amíg nem látom.”
    Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek
    I. rész, 5. A sztarecek

  • Válasz Sz.Ildiko 2019. 07. 12. 21:45

    “Ha szeretünk, az egész embert szeretjük, amilyen, nem amilyennek akarom, hogy legyen.” Lev Tolsztoj

  • Válasz Sz 2019. 07. 13. 11:30

    “Most hát hajolj csak alázatosan mindenkinek keze alá, ne törődj azzal, ki mondta vagy parancsolta ezt vagy azt, hanem nagy igyekezettel azon légy, hogy akár elöljáró, akár nálad fiatalabb, akár veled egyenlő valamit kér vagy megkíván, mind vedd olyasminek, ami javadra van, és őszinte jószándékkal iparkodj meg is tenni.”

    (Kempis Tamás: Krisztus követése)

  • Válasz Gy.Anikó 2019. 07. 14. 17:47

    “Ments meg Uram minden aggódástól,haragtól és szükségtől”
    Aranyszájú Szent János liturgiájának egy részlete

  • Válasz Anita 2019. 07. 14. 19:45

    Gabriel Norman – A mennyország kapujában

    “Megérkezve a mennyországba a hosszú utamról fellélegeztem. A várva várt pihenés a hosszú misszió után végre megadatik számomra. Mélázásomból Isten alakja ébresztett fel. Kezében egy börönddel közeledett felém.

    -Fiam, itt az ideje indulnod.-fordult hozzám szívélyes hanggal.

    Meglepődve a hírtől…zavartan motyogtam:

    -Ilyen hamar? Hiszen csak most érkeztem. -válaszoltam miközben értetlenségemet próbáltam leplezni.

    -Sajnálom Fiam, de itt az ideje indulnod. -válaszolta továbbra is szívélyes hanggal.

    -Mi van abban a böröndben?-kérdeztem meglepetten.

    -A holmijaid Fiam.-válaszolta Isten.

    -Úgy érted a ruháim és a pénzem?-kérdeztem most már teljesen értetlenül.

    -Azok sosem voltak a tiéd. A Földhöz tartoznak.-válaszolta mély nyugalommal.

    -Akkor az emlékeim vannak a böröndben?-kérdeztem.

    -Azok sosem voltak a tiéd Fiam. Az időhöz tartoznak. -felelte.

    -Akkor a tehetségem lenne a böröndben? -érdeklődtem most már tényleg kiváncsian.

    -A tehetséged sosem volt a tiéd. Azok a körülményekhez tartoztak. -mondta a jó Isten.

    -Akkor a családom és a barátaim lennének benne? -próbáltam megtalálni a helyes választ az újabb kérdéssel.

    -Azok sosem tartoztak hozzád. Ők mind a sorshoz tartoznak.-válaszolta nyugodtan.

    -Akkor a feleségem és a fiam lenne a böröndben? -kérdeztem most már teljesen összezavarva.

    -Nem Fiam. Ők a szívedhez tartoznak. -válaszolta mosolyogva.

    -Akkor a testem lenne a böröndben? -kérdeztem ismét.

    -A tested sosem volt a tiéd. Az az anyaghoz tartozik. -felelte jó Isten.

    -Akkor a lelkem lenne benne?-kérdeztem vissza.

    -Nem Fiam. A lelked az enyém. -mosolyogta el magát a jó Isten.

    Teljesen összezavarodva és rémülten átvettem a böröndöt a jó Istentől. Kinyitottam és nagy meglepetésemre a börönd üres volt!

    -Akkor sosem volt semmim?- kérdeztem könnyes szemmel.

    -Így van Fiam. Minden pillanat, amit éltél: az volt érted. Az élet csak egy pillanat és ez a pillanat a tiéd.-mondta a jó Isten majd megfordult és eltűnt.”

  • Válasz Zsanett 2019. 07. 18. 09:33

    Quitters don`t win, winners don`t quit.

    Aki feladja az nem győzhet, a győztesek nem adják fel.

    / Lisa Nichols /