Blog, Varga Gergő Zoltán

Mit tegyünk a sátánistákkal?

Sátánista egyházak, mozgalmak, csoportosulások az ószövetségi idők óta megtalálhatóak közöttünk, és ugyan sokszor különböző gondolatiságban gyökerező lelkülettel, de hűen szolgálják “urukat” mind a mai napig. Figyelemfelhívás, hogy ne csak a kívülről jövő veszedelmekre legyünk érzékenyek.

Az írás eredetileg az S4C.news oldalon jelent meg, melyet most teljes terjedelmében közlünk.

A közelmúlt politikai megnyilvánulásaiban előfordult, hogy Soros György nevét a sátánnal elég szűk kontextusba helyezték. Erre ráharapva, a különböző médiumok közt is előfordult, hogy “mint hiteles forrás” megkérdezik a Magyarországon legrégebben működő sátánista csoportosulás vezetőjét, mit gondol az ügyről. Ez volt a témával az első közelebbi találkozásom, mikor szembesülhettem azokkal a zavarba ejtően korrektül megfogalmazott és alátámasztott gondolatokkal, amelyeket egy ilyen ember/embercsoport képvisel.

Megérvelték, hogy miért helyénvaló számukra az Oltáriszentségen, kereszten taposni; miért helyén való számukra a Szentlelket szimbolizáló galamb feláldozása, és hogy mi módon igazítják útba tanácsokkal az ember fiát, ha valakit meg akar átkozni.

(Mert ha őket kérik meg, az úgy nem olyan “hatásos”…)

Ezek az emberek tudatosan utasítják el az Istent és minden hozzá kapcsolható dolgot a világban, és a mi Szentírásunkra hivatkozva állítják, a sátán a világ fejedelme. (Bár a logikai bakit nem tudom hogyan hidalják át, ha uruknak tartják Lucifert, aki maga is teremtmény, és bár az egész világmindenséget Isten hívta életre, úgy hogyan állíthatják, hogy Neki nincs beleszólása a földi dolgokba, mondván az a sátáné.) Tudatosan mennek szembe a keresztény értékekkel, és a mai “mindent elfogadunk” – a valójában minden iránt közönyösek vagyunk – kulturális alapbeállítódásra hangolt fülnek akár még izgalmasan is csenghetnek érveik. 

Minden bűn alapvetően életre tör. Az életünkre tör, mert a legapróbb vétek is – bűnbánat nélkül – képes elszakítani Istentől, aki minden jó és az élet forrása. Nem csak az Istent nem tudjuk eléggé felfogni emberségünk megkötött gondolkodásában, de a bűn fejedelmének nagyságát sem. Az Isten mindent, ami van, túlcsorduló szeretetéből teremtette, mert a szeretet legalapvetőbb természete az, hogy ad magából, nem tud önmagában megmaradni.

A sátán viszont mindezen dolgok pusztulásáért van, és semmiben sem leli örömét, ami az Isten szeretetéhez köthető, és mindennek, aminek köze van munkálkodásához, alapvetően bomlasztja azt a rendet, amelyet az Isten jónak látott így megalkotni.

Sokan és sokféleképpen áldozatul esünk nap, mint nap a kísértéseknek. Nem tudom, milyen módon kifacsart vagy elaltatott lelkiismeret kell ahhoz, hogy – ha akár a testvéreinket üldözőkre gondolunk – igent mondjanak olyan helyzetekben, amelyekben tapintható halál és a szenvedés, de a magam életében is meg vannak azok a kisebb nagyobb dolgok, mikor nemet mondok az Istenre.

Imádkozzunk azokért az embertársainkért, akik ilyen mélységekig vannak megvezetve a gonosz által! Bár a szabad akaratuk Isten számára szent, és tudatos döntéseiket nekik is maximálisan tiszteletben tartja, mi tehetünk azért, hogy minden rossznak hatalmát ezek fölött az emberek fölött az Úr szüntesse meg, vagy korlátozza belátása szerint. 

Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben; a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: „Parancsoljon neki az Isten!” Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére! Amen. 
/XIII. Leó pápa/

Varga Gergő Zoltán

Forrás: S4C.News

Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!

hirdetés

Még nem érkezett hozzászólás