Egyéb

“Isten létezése a legnagyobb felismerésem” – világhírű tudósok Istenről

Kopernikusz, Kepler, Newton – a történelem legnagyobb tudósai közé tartoztak, korszakuk különleges zsenijeik. S habár gyakran fizikaórán csak fogtuk a fejünket miattuk, mindannyian tudjuk, hogy rengeteget köszönhet nekik a ma embere. De vajon hogyan vélekedtek Isten létezéséről?

„Állandó megfigyelés, valamint a világ szerkezetének isteni bölcs rendjével fenntartott értelmi kapcsolat következtében ki ne csodálkoznék el mindenek Teremtőjének nagyságán.”
(Nicolai Kopernikusz, 1473-1543)

„A fizikai törvények belül esnek az emberi szellem felfogóképességén. Isten azt kívánta, hogy felismerjük őket.”(Johannes Kepler, 1571-1630)

„A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg.

Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.

(Isaac Newton, 1642-1727)

„Isten létének legmeggyőzőbb bizonysága… az a nyilvánvaló harmónia, amely a világegyetem rendjét fenntartja, és amelyben az ott élő lények megtalálják mindazt, … amire szellemi és fizikai fejlődésükhöz szükségük van.”
(André Marie Ampere, 1775-1836)

„Intelligencia és jóakaratú szándék meggyőző bizonyságai vesznek körül bennünket, mutatják nekünk a természet teljességét egy szabad akarat munkáján keresztül, és tanítják nekünk, hogy minden élőlény egy örök teremtő-kormányzótól függ.”
(William Kelvin, később Lord Thomson, 1824-1907)

„Azok az emberek, akik nem tudományos munkát végeznek, abban a félreértésben élnek, hogy a tudósnak széles körű ismeretei következtében vallástalannak kell lennie; ellenkezőleg, a mi munkánk Istenhez közelebb visz bennünket.
(Ernest Rutherford, 1871-1937, Nobel-díj (fizika), 1908)

„Csak a tudomány vagy a vallás terén iskolázatlan emberek gondolhatják azt, hogy ez a kettő szemben áll egymással.”
(Paul Sabatier, 1854-1941, Nobel-díj (kémia), 1912)

 

„Azok, akik megpróbálták eltörölni az isteneszmét, szégyenletes és tudományellenes munkát folytattak. Én az akkoriban divatos kételkedéssel léptem a felnőtt korba, és 30 év laboratóriumi munkájába került, hogy meggyőződjem róla: pontosan azok csaptak be szándékosan, akiknek az lett volna a kötelességük, hogy megvilágosítsanak engem, legalább saját tudatlanságuk elismerésével. Én erre a hitre a biológia és a fizika ösvényeit kutatva jutottam el; meg vagyok győződve róla, hogy bármely gondolkodó tudós számára lehetetlen, hogy el ne jusson erre a következtetésre, hacsak nem vak és tisztessételen.”
(Pierre Lecomte du Noüy, 1883-1947, biofizikus, a sebek gyógyításának fiziológiáján dolgozott.)

„A tudomány erősíti a vallásosságomat. Minél jobban kapcsolódom a fizikai világhoz, annál jobban hiszek az Isten valóságában.”
(Hubert Aleya, a Princetoni Egyetem kémiaprofesszora)

 

(Idézetek forrása: Vallásszoba)

hirdetés

1 Komment

  • Válasz horváth andrás elemér 2017. 09. 16. 15:22

    a Brazíliai Megváltó Krisztus szobor egyik építésze megtért mire elkészültek a szoborral 1931.Még egy érdekesség2007 07 07.-én a hetek napján bekerült a világ 7 új csodája közé.