A nyári hőségben félretettem Dosztojevszkijt és egy könnyedebb olvasmány után néztem. Így esett meg, hogy a kamasz fejjel már végig pörgetett Értelem és érzelem után nyúltam, Jane Austine tollából. A nyakatekert mondatok pedig olyan igazságokat támasztottak alá, melyeket egy ideje már én is gyakorlok a magamévá tenni.
– A szerelem egy döntés – hallottam először sógornőm szájából. Próbáltam megragadni az értelmét, de romantikus lelkem elsőre lázadozott a gondolat ellen. Hidegnek hatott, mentesnek minden szenvedélytől és túlcsorduló érzelemtől, pontosan a szerelemről alkotott képem ellentétének. Az idő múlása azonban bebizonyította, hogy mekkora igazság rejlik e mondat mögött.
Mert nem kell elvetnünk a lángolást, a szenvedélyt, csak meg kell tanulnunk értelemmel szeretni. Meg kell találnunk a tökéletes egyensúlyt az értelem és az érzelem között. A vibrálás mellett mérlegre kell tenni a másiknak a tulajdonságait is, valamint azt, hogy mi mit szeretnénk egy kapcsolattól. Nemcsak szívben, hanem fejben is tudni kell dönteni a másik mellett.
hirdetésErre már Jane Austen is rájött és könyvében ezt bizonygatja. Az érzelmeknek jó engedni, azonban nem szabad, hogy vakká tegyenek minket! Találjuk meg az egyensúlyt és ne vessük el mások meglátásait se.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás