Itt van három dolog, amit ne mondj egy újonnan érkező vendégnek a templomban/ a közösségedben, mert különben lehet, hogy sosem tér vissza az illető.
“Az előző pap sokkal jobban prédikált!”
Erre aztán lehet, hogy ezt válaszolja: „Melyik templomban van most ez a pap/pásztor? Szeretnék inkább odamenni.” Semmire se megyünk azzal, ha összehasonlítunk egy papot a másikkal, pláne negatív fényben feltüntetve a jelenlegi plébánost/lelkészt, mert így nem becsültük meg azt, akit Isten helyezett hozzánk. Még ha lenne benne némi igazság is, valóban az a célod, hogy ezzel az összehasonlítással lejárasd a papot annak, aki még nem is ismeri?
hirdetés“Hát Te ki vagy?”
Amikor valaki újként érkezik a templomba, az utolsó dolog, amit meg kéne kérdezned tőle: „Mi a tanúságtételed?” Ez már az elején megbélyegzi őt valamiféleképpen. Lehet, hogy azt érzékeli ebből, hogy túlságosan megfigyelik, és diagnosztizálják. Tényleg meg kell magyaráznia, hogy miért van ott? Miért nem üdvözöljük egyszerűen, és invitáljuk beljebb, miután bemutatkoztunk? Pl. „Józsi/Juli vagyok, örülök, hogy itt vagy.” Ez sokkal szívélyesebb köszöntés, mint, az, hogy rögtön nekiszegezzük a kérdést: Miért vagy itt és ki is vagy te tulajdonképpen?
“Ezt vetted fel vasárnapra?…”
Ritkán, vagy talán sosem hallani ilyet, és jobban is teszed, ha nem vonod kérdőre egy újonnan érkezőtől, hogy miért épp abban a ruhában van, amiben. Talán akad néhol egy hajléktalan is, aki minden vasárnap eljön a szentmisére. Nem ítélhetjük meg az ő kinézetét, és neki sincs szüksége bocsánatot kérni senkitől, hogy mit vett fel, mert talán ez a legjobb viselete.
Jakab levelében olvashatjuk: „Testvéreim, a mi dicsőséges Urunkban, Jézus Krisztusban való hitetek legyen mentes minden személyválogatástól. Mert ha belép a ti közösségetekbe egy ember aranygyűrűvel, fényes öltözetben, és belép egy szegény is rongyos ruhában, s ti arra figyeltek, aki drága ruhában van öltözve, és azt mondjátok neki: »Foglalj itt helyet kényelmesen«, a szegénynek pedig azt mondjátok: »Te csak állj meg ott vagy ülj a lábam zsámolya elé«, vajon nem ítélkeztek-e magatokban, s nem lettetek-e gonosz felfogású bírákká?” (Jak 2,2-4). Nem kell átmenni senkinek egy ’szépség-teszten’, mielőtt a templomba mehet.
Összességében:
„Mert mi nem merjük magunkat azokhoz számítani vagy hasonlítani, akik önmagukat ajánlják; de oktalanul viselkednek, hiszen önmagukhoz mérik és önmagukhoz hasonlítják magukat” (2Kor 10,12) – mondja Pál. Nem bölcs dolog összehasonlítani a templomunkat illetve a papot egy másikkal, különösen nem a sajátunkat. „Isten határozta meg minden egyes tag feladatát a testben, tetszése szerint” (1Kor 12,18).
Az Úr az egyetlen, aki kiválaszt.
Forrás: Faith in the News
Ezt a cikket Soós Detti önkéntes fordítónknak köszönhetően olvashattad el magyarul.
Ne feledd, a megosztással evangelizálhatsz!
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás