„A pedagógusnak manapság nem az a dolga, hogy ritkítsa a dzsungelt, hanem sokkal inkább, hogy vizet fakasszon a sivatagban.”
„Lewis a modern felfogás szerint pusztán az ember képzeletében élő, ám szerinte objektív értékek (mint például a jóság és a szépség) védelmében érvel ebben a művében. Úgy véli, hogy a világban létezik olyan univerzális értékrend, amely független a körülményektől és az egyéni véleményektől, s amelynek alapján az ember képes erkölcsi döntéseket hozni. Ezt Taónak nevezi el, s meggyőződése, hogy elvetésével olyan értékek veszíthetik értelmüket, mint az emberi szabadság és méltóság.” (fülszöveg részlet)
hirdetés
C.S. Lewis-t a legtöbben meseíróként ismerik, de a tudományos világban is elismert irodalomkritikus. Életének célja, és szolgálata az volt, hogy könyveivel Isten nevét ismertté tegye.
Az emberiség felszámolása című művének elején egy olyan könyvet kritizál, amelyben az érték fogalmának elutasításával találja szemben magát. Milyenek lennénk, ha a Tao-t elutasítva magunk döntenénk el, hogy milyen legyen az ember? -tűnődik a múlt század közepén írt esszéjében.
A nem keresztény pedagógusok is találhatnak kapcsolódási pontot az általuk vállalt hivatás és a könyvben leírtak között. C.S Lewis szavai gyógyírként szolgálhatnak a lélekben megfáradt, küszködő pedagógusoknak is.
„E rövid műnek (…) hasznát veheti bárki, aki útbaigazítást és érveket keres a modern értékzavarban, s szívesen eljátszik a gondolattal: hová vezethet az objektív értékrend felszámolása.”
Gergely Kinga
A könyv beszerezhető a kiadó honlapján: http://www.harmat.hu/uzlet/az-emberiseg-felszamolasa/
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás