Komoly kezdeményezés a láthatáron: néhány evangélikus fiatal úgy döntött, hogy a közös hobbijukat erősebb alapokra helyezik; napokig tartó ügyintézés, komoly edzés és felkészülési meccsek után beneveztek a BLSZ idei bajnokságába. Az interjú Fabiny Marcival, az EVFC elnökével, illetve játékos-edzőjével a csapat hivatalos Facebook-oldalán jelent meg.
– Honnan jött az ötlet, hogy csapatot alapítsatok? Kik alkotják az EVFC együttesét?
– Mivel a csapat 23 játékosából nagyjából 15 régóta együtt rúgta a bőrt amatőr szinten, kispályán, ezért folyamatosan ott volt a levegőben, hogy egyszer összeállunk és alkotunk valami nagyot. Épp a norvég-magyar pótselejtező első meccsére hangolódtunk törzshelyünkön, a B1-Caféban nagyjából 8-10 jelenlegi csapattaggal együtt, amikor Schranz Áron fejéből kipattant a konkrét ötlet: Evangélikus FC. Ebben nyilván már benne van, kik is alkotják a csapatot: mindannyian az evangélikus egyházhoz kötődünk. A magot a két – egyébként egymással gyakran rivalizáló, de ennek a csapatban szerencsére semmi nyoma – leghíresebb budapesti evangélikus gimnázium, a Deák tér és a Fasor volt diákjai alkotják, de van például több lelkészgyerek és teológushallgató is.
– Az elmúlt fél év rendkívül mozgalmas periódus volt a csapat életében. Mesélnél erről az időszakról?
– A legnehezebb feladatnak talán az bizonyult, hogy elhitessük az emberekkel, a lehető legkomolyabban gondoljuk ezt az egészet. Rengeteg segítséget kaptunk, amit ezúton is szeretnék megköszönni mindenkinek. Név szerint Dr. Benkő Ingridet szeretném kiemelni, hiszen ha ő nem lenne, most biztosan nem a szezon első meccsére készülnénk ezerrel, de az Evangélikus Diakóniát is megemlíteném, hiszen mezeinkről ők fognak gondoskodni. A ‘piszkosmunkát’ jobbkezemmel, Áronnal végeztük el, volt, hogy három napig jártuk a várost a szükséges papírokért. Ezek azonban mind csak formai dolgok, az egész nem működhetne, ha nem dolgozna keményen együtt a 23 játékos hétről hétre fél éve.
– Az EVFC elnökeként és játékos-edzőjeként komoly felelősség hárul rád. Milyen feladataid vannak ezekben a szerepkörökben? Mik a csapattal kapcsolatos személyes céljaid?
– Őszintén szólva a játékos-edzői munkát sokkal jobban élvezem mint az elnökit. Elnökként most, hogy megszereztünk minden szükséges papírt, leginkább a Budapesti Labdarúgó Szövetséggel való kapcsolattartás a feladatom. Szerencsére ők is nagyon együttműködőek. Játékos-edzőként az elsődleges feladatom a játékosok mentális és taktikai felkészültsége. Ez nyilván nem egyszerű feladat, hiszen magam is játékos vagyok. Az edzésekre igyekszem a taktikánknak megfelelő gyakorlatokkal készülni, és mind pályán mind pályán kívül hasznos tanácsokkal ellátni a társaimat.
– Már két hét sincs hátra, és megkezdődik a BLSZ IV 2016/2017-es kiírása. Mi az együttes célja a szezonban, illetve mik lehetnek az erősségei?
– A kimondott cél az, hogy az evangélikus fiatalság egy új arcát megmutassuk mind világi mind pedig egyházi embereknek. Talán közelebb is tudjuk hozni a mai fiatalságot az egyházhoz, Istenhez. Ha ezek a dolgok összejönnek, teljesen mindegy, hányadik helyen végzünk, hiszen ez már azt jelentené, hogy jó, amit csinálunk. Az erősségünk fiatalságunk mellett egyértelműen az egységünk lehet. Fél éve van együtt a csapat, de csapaton belül nem találkoztam még rivalizálással. Nyilván nem vagyunk szentek, a pályán mi is össze tudunk veszni, de ezek mindig meg lesznek beszélve. Közhelyesen hangzik, de azt hiszem, tűzbe tennénk a kezünket egymásért.
hirdetés
Még nem érkezett hozzászólás