Vigyázzatok magatokra és egymásra! Éljetek úgy, mint a világosság fiai! - 777
Blog, Téglásy Nóra

Vigyázzatok magatokra és egymásra! Éljetek úgy, mint a világosság fiai!

Megnéztem múlt héten a híreket a TV-ben. Nem tudom, hogy mennyire tett jót, de az biztos, hogy elgondolkodtatott. Mik történnek a nagyvilágban? Mit csinálunk? De most tényleg…

  • Végighúzta az utcán, aztán otthon bezárta és összeverte feleségét a rimóci férfi. A párnak öt gyereke van.
  • Szennyvízben strandoltak tegnap eső után. A pláza parkolójában derékig ért az ürülékes, koszos szennyvíz, abban gumimatracoztak, úszkáltak.
  • Túl sok vizet ivott partydrogra, ezért halhatott meg a 23 éves Zsófi, aki a Balaton Sound-on lett rosszul. A lány egyébként azért ment a fesztiválra, hogy megünnepelje a friss diplomáját.
  • Belefulladt a mezőkövesdi dísztóba egy férfi, 10 éves kislánya hívott segítséget. Valamit állítólag meglátott a vízben, azért ugrott a tóba. A halálát az is okozhatta, hogy felforrósodott testtel esett az alig 20 fokos vízbe. A tóban tilos horgászni és fürdeni, mégis éjszakánként fiatalok merészkednek a vízbe.
  • Áttolatott egy két éves gyereken egy teherautó. A Somogy megyei kislány azonnal meghalt. A gyermeket a nagymama nevelte, mivel édesanyja fél évesen elhagyta őt.
  • Ellopott egy buszt egy részeg 19 éves férfi. Több táblát kidöntött, és egy autónak is nekiment.
  • Ellopták egy mozgáskorlátozott férfi speciálisan átalakított autóját.
  • Babakocsival együtt zuhant le a mozgólépcsőről egy kisbaba Kínában. Az anya nem kötötte be a biztonsági övet.

Kivételesen elmaradt a „kis panda született az állatkertben” hír, helyette az Anna-bál szépével próbálták ellensúlyozni ezeket a csodás, fent felsorolt örömhíreket.

Hadd tisztázzam, hogy mit nem szeretnék ebben a blogbejegyzésben.
Nem szeretném a médiát bármilyen szinten bírálni. Sem amit közvetít, sem ahogy közvetíti. Ez egy külön világ a saját trükkjeivel, kötelességeivel, műfaji sajátosságaival. Mindenkinek saját véleménye van róla és saját hozzáállása.
Nem szeretném bírálni a hírekben szereplőket, sőt, sajnálatomat és részvétemet szeretném kifejezni a tragédiák miatt.

Viszont engem valami nagyon megérintett, tényleg igazán mélyen, és erről mindenképp szeretnék írni.

Teljesen komolyan gondoljuk, hogy ennyire (nem) vigyázunk egymásra, magunkra? Ennyire nem érezzük át, hogy felelősséggel tartozunk? Hogy vannak rokonaink és barátaink, akiknek hiányozni fogunk? Hogy vannak rokonaink és barátaink, akikre nekünk kell vigyázni? Hogy értékes az életünk? Hogy Istentől kaptuk ajándékba? Hogy következményei vannak a cselekedeteinknek? Hogy csalódást és nehézséget okozunk másoknak a hülyeségeinkkel és a felelőtlen viselkedésünkkel? Hogy akárhány évesek vagyunk, akárhol élünk, van előttünk még egy út, amin járni kéne, és nem a (mérges?) gombákat kóstolgatni viccből az út szélén?

Hagyjuk, hogy ilyenek történjenek körülöttünk másokkal, vagy sokszor mi csinálunk ilyesmit. Mértéktelenség, torkosság, kapzsiság, kíváncsiság… Bevallom, cigiztem már, és alkoholt is ittam. (Ajaj, egy keresztény fiatal…)

De azt érzem, hogy az életem egy ajándék. Amiért a Jóistennek vagyok hálás. Amiért a szüleimnek vagyok hálás.

26-media-tumblr-comAzt érzem, hogy a „Ne ölj!” parancsolat nem csak arra vonatkozik, hogy ne szúrjak le valakit, és ne kövessek el abortuszt. Ebben az is benne van, hogy vigyázzak az életemre, az egészségemre, és másokról is hasonlóan gondoskodjak (a megfelelő hatáskörben).

Azt is érzem, hogy az „Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!” parancsolat nem csak arra vonatkozik, hogy hithű keresztény legyek, és minden nap misére vagy imaórára járjak, hanem arra is, hogy ne állítsak különböző bálványokat magamnak, amik fontosabbá válnak és a prioritási sorrendben előrébb kerülnek, mint Isten.

Azt is érzem, hogy a „Szeresd felebarátodat!” parancsolat nem csak születésnapokon és karácsonykor kell, hogy életbe lépjen, hanem minden egyes nap, és nem csak a szűk családban és a kedvenc barátok között, hanem akár eggyel (vagy kettővel) tágabb körben is.

 

„Éljetek úgy, mint a világosság fiai!” (Ef5,8) vagy „Éljetek is úgy, hogy előrehaladásotok mind nagyobb legyen.” (1Tessz4,1) vagy „Minden szabad”, de nem minden használ. „Minden szabad”, de nem minden szolgál javunkra.” (1Kor10,23) – és még valószínűleg van pár ide illő bibliai részlet.

Használjuk Isten dicsőségére a testünket, az értelmünket, a szabad akaratunkat, és vigyázzunk magunkra és egymásra!

 

Képek: bayleybulletin.com (szerkesztve), 26.media.tumblr.com

Előző bejegyzés Következő bejegyzés

Még nem érkezett hozzászólás

Szólj hozzá