Ahogy az esküvőmön készült képeket nézegettem, hatalmas hála töltötte be a szívem a barátaim iránt. Eszembe jutottak azok az évek, amikor még egyedülálló voltam. Ők végig velem voltak, bátorítottak, és amikor padlón voltam egy csalódás miatt, felemeltek és azt suttogták: „menj tovább, valami nagyon jó vár rád!” Igazuk volt. Olyan is volt persze, hogy együtt sírtunk vagy dühöngtünk. Vagy ebben a sorrendben.
