„Ha elfogadod, hogy értékes vagy, hiszen Isten szeretett gyermeke vagy, olyan leszel, mint egy kiömléses vulkán, amely a bensejéből meleget áraszt, kiemelkedik a saját környezetéből, és életet ad” – mondta tanításában Forgács Balázs katolikus pap a 777 imaestjén. De vajon hogyan kapcsolódik a láva és a vulkán önmagunk elfogadásához és a közösségépítéshez? Balázs atya szokatlan, ámde remekül működő hasonlatát bővebben is kibontotta, ezt osztjuk most meg Veletek.
Gyökössy Endre, református lelkész, pszichológus, nem mellesleg rendkívül termékeny egyházi író és költő, ezeket a gondolatokat írta az evangéliumi boldogmondások (Mt 5, 1-12) margójára.
Van egy hely, ahol az év 365 napján 24 órában imádkozik valaki. Ez a németországi Augsburgban létrehozott Gebetshaus, azaz Imádság Háza. (Európában több ilyen „intézmény” is van egyébként.) Vezetője, Johannes Hartl megálmodott egy konferenciát is, két fő pillérrel: tanítás és dicsőítés. Ezen kívül persze van kápolna szentségimádással, könyvvásár, mini kiállítás, az Imádság házának meglátogatása, stb.
És hogy miért ad ez olyan sokat? Elmondom!
A mai evangéliumban meghallgathattuk, ahogy Jézus imádkozni tanítja a tanítványokat. De miért? Mert megkérték rá! Fontos volt nekik is az ima, de azt tapasztalták, hogy itt még van mit fejlődni. Ma a Városmajori Jézus Szíve templomban elhangzott reggeli prédikációt tolmácsoljuk nektek, amely három aspektusból vizsgálja meg az imádság kérdést: Mit és hogyan imádkozzunk, mennyit imádkozzunk, és milyen “eredményre” számíthatunk?
Vigyázat! Ez az előadás megváltoztathatja az életedet.
Lehet tanulni imádkozni? Muszáj ezt tanulni? Miért mondja Jézus, hogy mikor imádkozol, “menj be a te belső szobádba”? Annyira rossz állapotban van manapság az ima kultúrája! Sok ember egészen máshogy áll ehhez az egészhez, mint kéne; sokaknak ötlete sincs arról, hogy az ima mekkora ajándék tud lenni. Mert hamis képük van róla. Ez most megváltozhat!