Sok külföldi számára valószínűleg a húsvéthétfői locsolkodás különös hagyománynak tűnik, és éppígy léteznek számunkra is meglepő szokások a nagyvilágban, melyek katolikus hitünkhöz kötődnek. Nézzük ezek közül az öt legfurcsább hagyományt!
katolikus
„Jaj, hagyjad, csak szerelmes!” – valószínűleg találkoztunk már ilyen és ehhez hasonló mondatokkal, melyekben pejoratív értelemben, bántóan hivatkozott valaki a szerelemre, úgy, mint egy megvetendő, bugyuta érzésre. Engem, mint hamarosan házasulandó fiatalt bánt ez a hozzáállás. Tényleg így kéne közelítenünk a szerelemhez, ami a mi tökéletes Istenünk alkotása?
“Szomorú volt látni, hogy egyre kevesebben járnak templomba, mígnem realizáltam, hogy az Egyház mi vagyunk, nemcsak a papok, hanem az egész hívő közösség, így a saját szintemen én is tehetek a változásért.” Karáth Péter és Werner András egyetemista fiatalok, akik a közelmúltban csatlakoztak az ÉlesztŐ misszióhoz, hogy az Evangélium örömhírét minél többekhez eljuttassák. A Magyar Schönstatt Mozgalomból indult kezdeményezéshez mára már több tucat fiatal kapcsolódott. Péter és Andris megosztotta, hogyan próbálják megszólítani az embereket a missziós hét során, milyen megérintő találkozásokban volt részük, és hogyan formálja a szolgálat saját istenkapcsolatukat.
Védőszentet nem csak a nevünk vagy a bérmaszentünk után kapunk, hanem a foglalkozásunkhoz kapcsolódva is, amivel érdemes tisztában lenni, hogy tudjuk, a hivatásunkban, munkánkban felmerülő nehézségek, kihívások esetén kihez folyamodhatunk segítségért.
Jancsók Péter 8 éve kezdett el ceremóniamesterként és esküvőszervezőként dolgozni. Fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy hívő keresztényként végzi ezt a munkát, hiszen, ahogy mondja, a közös hit és értékrend hidat képez közte és a pár között, és ez a szervezést is megkönnyíti. Petivel beszélgettünk arról, hogy jegyespárként miként oldjuk meg a szervezés során felmerülő családi konfliktusokat, hogyan tudjuk lelkibbé tenni az előkészületet, és melyek azok a dolgok, amikre – bár nem gondolnánk-, érdemes odafigyelni?
„Vannak már szent életű házastársak, szent életű szülők. Nem lenne jó, ha volna szent életű jegyes is?” – tette fel a kérdést Oreste Benzi atya, aki jól ismerte Sandrát. Így is lett: 2021 októberében boldoggá avatták a 22 éves korában, menyasszonyként elhunyt Sandra Sabbattinit. Ismerjük meg az ő életét, és Guidóval való kapcsolatát!
Évről évre 40 napos lelki előkészület előzi meg húsvét, Jézus feltámadásának ünnepét. De hogyan alakult ki a nagyböjti idő? Honnan van a hamu, amivel hamvazószerda ünnepén meghinti a pap a híveket? Miért fontos a böjt? Nagyböjti kisokosunkból kiderül!
Két éve indította útnak a Katolikus Szeretetszolgálat a uspace.hu ifjúsági oldalt, amelynek bemutatását ebben a cikkben olvashatjátok. A tavalyi év nagy újdonságaként berobbant a videós podcast műfaja is, Keresztes Ilona szerkesztő-riporter szervezésében. A médiában szerzett több évtizedes tapasztalattal és az ifjúság iránti lankadatlan elköteleződéssel érkező szakember olyan profi csapatot alakított ki, akik a beszélgetések során fel merik vállalni katolikus hitüket, dilemmáikat, útkereséseiket, esetlenségeiket is – mindezt kamaszos lendülettel, lazasággal és humorral. A sikeres első év összegzéséről kérdeztük Keresztes Ilonát.
1 millióval csökkent a katolikusok száma Magyarországom az elmúlt tíz évben, de a többi történelmi Egyház sem lehet nagyon optimista. Mit lehet tenni? Erről szól ez cikkünk – 7 szubjektív pont egy hívőtől.
Szerzetesség, papság vagy házasság? Életünk egyik legfontosabb kérdése, hogy megtaláljuk azt az utat, melyen igazán kibontakozhatunk. Cikksorozatunk második részében azt a kérdést járjuk körül, hogy milyen jelek kísérik a papságra, szerzetességre, illetve a házasságra való meghívást. Normális-e, hogy a hívást hallva megjelenik bennünk a félelem? Létezik-e olyan, hogy valaki csak 30 éves kora felett kap meghívást a szerzetességre? Zics Ildikó szociális testvér – aki évek óta foglalkozik hivatásgondozással – örömmel válaszol a kérdésekre.